Területe: 244 820 km²; lakossága: 61 113 205 fő (2009); fővárosa: London; hivatalos nyelve: de facto az angol, ezen kívül kisebbségi nyelvként elismert az ulsteri ír, a skót gael, a korni, a skót angol (scots) és a walesi; közigazgatási beosztása: 4 ország (country), ezen belül: 21 régió (region) és 6 megye, ezen belül: 32 tanácsi kerület (council area), 6 nagyvárosi megye (metropolitan county), 28 shire megye (shire county) és 1 adminisztratív terület (administrative area), ezen belül: 36 nagyvárosi kerület (metropolitan district), 227 kerület (district), 77 egséges hatóság (unitary authorities), 32 önkormányzat (borough) és 2 sui generis kerület (sui generis disctrict), valamit 3 koronafüggőség (crown dependency) és 14 tengerentúli terület (overseas territory); pénzneme: 1 Pound Sterling (£ - font sterling) = 100 penny; nemzetközi gépkocsijele: GB.

Közlekedés módja: baloldali; rendszámok kiadása: a tulajdonos készíti el, szabvány alapján.

Független parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia.
A brit szigetek őslakosai a kelták voltak. Róma i. e. 43-ban szállta meg Angliát, uralma 409-ig tartott. Ekkor jüt, angol és szász törzsek, valamint vikingek telepedtek meg a szigeteken. 832-ben megalapították a Skót királyságot, miközben a dánok leigázták Kelet-Angliát. 1066-ban Hódító Vilmos megalapította a ma is uralkodó dinasztiát. 1301-ben Anglia elfoglalta Walest, de Skóciát nem tudta megszerezni. 1337-ben kitört a százéves háború Franciaországgal, miközben az országban tomboló pestisjárvány kiirtotta a lakosság harmadát. 1534-ben megalakult az anglikán egyház. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1588-ban Anglia legyőzte a spanyol hajóhadat. 1603-ban Skócia és Anglia perszonálunió lett, 1707-ben pedig teljesen egyesült a két ország Nagy Britannia Egyesült Királysága néven. 1775 és 1783 között, az amerikai függetlenségi háborúval az ország elvesztette a mai Egyesült Államok területén a birtokait. 1801-ben Nagy Britannia és Írország egyesült. Az I. világháború után Nagy Britannia megkapott néhány török gyarmatot, így 1921-ben volt a brit gyarmatbirodalomnak legnagyobb kiterjedése. Ugyanekkor az Ír Szabadállam függetlenné vált. A II. világháborúban nagy veszteséget szenvedett, de a háborút követő bevándorlási hullám ismét felélénkítette a gazdaságot.
1973. január 1. óta alapító tagja az Európai Uniónak.