Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság
·
Socijalistička Federativna Republika Jugoslavija
·
Социјалистичка Федеративна Република Југославија
·
Socijalistična Federativna Republika Jugoslavija
·
Republika Socialiste Federative e Jugosllavisë
Területe: 255 804 km2; lakossága: 23 724 919 fő (1989); fővárosa: Beograd (Belgrád); hivatalos nyelve: szerbhorvát, szlovén, macedón, valamint Vajdaságban a magyar, szlovék, román és ruszin, valamint Koszovóban az albán és török is; közigazgatási beosztása: 6 szövetségi egység (federalna jedinica) és 2 autonóm tartomány (autonomna pokrajina), ezen belül 527 község (opština); pénzneme: 1 jugoslovenski dinar (jugoszláv dinár) = 100 para; nemzetközi gépkocsijele: YU.
Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.
Szövetségi szocialista köztársaság.
A területen eredetileg trákok éltek, majd a rómaiak foglalták el. A szerbek a VII. században vándoroltak ide a vlachokkal együtt. Egy ideig a Bolgár Nagyfejedelemséghez tartozott, de 1018-tól a Bizánci Birodalom része. 1217-ben Szerb Királyság néven lett független. 1389-től török uralom alá került. 1699-ben Magyaroroszág visszakapta a mai Vajdaság területét. Hosszas harcok után 1878-ban függetlenedett a törököktől véglegesen. Az I. világháború után alakult meg Jugoszlávia előde a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. 1929-ben megalakult Jugoszlávia. A II. világháborúban ismét felbomlott, a Német Birodalom és Magyar Királyság megszállása alá került. 1945-ben újraegyesült az ország. 1961-től szakított a Szovjet befolyással és nyugatias berendezkedésű ország lett Tito vezetésével. A délszláv háború után az ország ismét felbomlott, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság néven csak a mai Szerbia, Montenegró és Koszovó maradt együtt.