Szerb Köztársaság
·
Република Србија
·
Republika Srbija

·
Republika Srbija
·
Republika Serbiya
·
Republika Srbija
·
Republika Srbija
·
Republika e Serbisë
·
Srbská republika
·
Republica Serbia
·
Република Сърбия

Szerbia zászlaja

Területe: 77 474 km2; lakossága: 7 379 339 fő (2009); fővárosa: Београд / Beograd (Belgrád); hivatalos nyelve: szerb, ezen kívül egyéb nem hivatalosan beszélt kisebbségi nyelvek: magyar, bosnyák, cigány, horvát, montenegrói, albán, szlovák, vlach, bolgár; közigazgatási beosztása: 1 központi országrész és 1 autonóm tartomány (аутономна покрајина / autonomna pokrajina), ezen belül 24 kerület (округ / okrug), ezen belül 23 város (град / grad), 122 község (општина / opština); pénzneme: 1 српски динар / srpski dinar (szerb dinár) = 100 пара / para; nemzetközi gépkocsijele: SRB.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független parlamentáris köztársaság.
A területen eredetileg trákok éltek, majd a rómaiak foglalták el. A szerbek a VII. században vándoroltak ide a vlachokkal együtt. Egy ideig a Bolgár Nagyfejedelemséghez tartozott, de 1018-tól a Bizánci Birodalom része. 1217-ben Szerb Királyság néven lett független. 1389-től török uralom alá került. 1699-ben Magyaroroszág visszakapta a mai Vajdaság területét. Hosszas harcok után 1878-ban függetlenedett a törököktől véglegesen. Az I. világháború után alakult meg Jugoszlávia előde a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság. 1929-ben megalakult Jugoszlávia. A II. világháborúban ismét felbomlott, a Német Birodalom és Magyar Királyság megszállása alá került. 1945-ben újraegyesült az ország. 1961-től szakított a Szovjet befolyással és nyugatias berendezkedésű ország lett Tito vezetésével. A délszláv háború után az ország ismét felbomlott, Jugoszláv Szövetségi Köztársaság néven csak a mai Szerbia, Montenegró és Koszovó maradt együtt. 2003-ban megváltoztatták az ország nevét Szerbia és Montenegróra. 2006-ban egy népszavazás után Montenegró különvált. 2008-ban hosszas harcok után Koszovó is kinyilvánította a függetlenségét, de ezt nemzetközileg nem mindenhol ismerték el, Szerbia ma is sajátjának tekinti.

Szerbia elhelyezkedése Európában

Szerbia - Србија (Srbija) (SRB)

Szerb területkódok

A lista tartalmazza a koszovói (Косово / Kosovo / Kosova) kódokat is, mivel Szerbia nem ismeri el a függetlenségét, és továbbra is saját területének tekinti. Az ilyen településeknél a K oszlopban egy * található.

A Vajdaságban (Војводина / Vojvodina) található településeket a V oszlopban egy * jelöli.

A lista a 2008 utáni állapot szerint van rendezve.

1990 előtt 1990 és 2011 között 2011 után Regisztrációs körzetnév K V
- - AC Александровац / Aleksandrovac    
- - AL Алексинац / Aleksinac    
AR AR AR Аранђеловац / Aranđelovac    
- - Бечей / Bečej | magy. Óbecse   *
- - Богатић / Bogatić    
BG BG BG Београд / Beograd    
BO BO BO Бор / Bor    
- - BP Бачка Раланка / Bačka Palanka | magy. Palánka   *
- - BT Бачка Топола / Bačka Topola | magy. Topolya   *
- - BU Бујановац / Bujanovac    
- - ĆU Ћуприја / Ćuprija    
ČA ČA ČA Чачак / Čačak    
- - DE Деспотовац / Despotovac    
DJ DJ ĐA Ђаковица / Đakovica | alb. Gjakovë *  
GL GL GL Гњилане / Gnjilane | alb. Gjilani *  
GM GM GM Горњи Милановац / Gornji Milanovac    
- - IC Ивањица / Ivanjica    
- - IN Инђија / Inđija | magy. Ingyija   *
SV JA JA Јагодина / Jagodina1    
- - KA Кањижа / Kanjiža | magy. Magyarkanizsa   *
KG KG KG Крагујевац / Kragujevac    
KK KI KI Кикинда / Kikinda | magy. Nagykikinda   *
- - KL Кладово / Kladovo    
TM KM KM Косовска Митровица / Kosovska Mitrovica | alb. Mitrovica2 *  
- - KO Ковин / Kovin | magy. Kevevára   *
Крушевац / Kruševac    
KV KV KV Краљево / Kraljevo    
- - Књажевач / Knjaževac    
- - LB Лебане / Lebane    
LE LE LE Лесковац / Leskovac    
LO LO LO Лозница / Loznica    
- - LU Лучани / Lučani    
NI NI NI Ниш / Niš    
- - NG Неготин / Negotin    
NP NP NP Нови Пазар / Novi Pazar    
NS NS NS Нови Сад / Novi Sad | magy. Újvidék   *
- - NV Нова Варош / Nova Varoš    
PA PA PA Панчево / Pančevo | magy. Pancsova   *
PB PB PB Прибој / Priboj    
PE PE PE Пећ / Peć | alb. Peja *  
PI PI PI Пирот / Pirot    
PK PK PK Прокупље / Prokuplje    
PN PN PN Параћин / Paraćin    
PO PO PO Пожаревац / Požarevac    
- - PP Пријепоље / Prijepolje    
PR PR PR Приштина / Priština | alb. Prishtina *  
- - PT Петровац на Млави / Petrovac na Mlavi    
PZ PZ PZ Призрен / Prizren | alb. Prizreni *  
- - Пожега / Požega    
- - RA Рашка / Raška    
RU RU RU Рума / Ruma | magy. Ruma   *
- - SA Сента / Senta | magy. Zenta   *
- - SC Сурдулица / Surdulica    
SD SD SD Смедерево / Smederevo    
- - SJ Сјеница / Sjenica    
SM SM SM Сремска Митровица / Sremska Mitrovica | magy. Szávaszentdemeter   *
SO SO SO Сомбор / Sombor | magy. Zombor   *
- - SP Смедеревска Паланка / Smederevska Palanka    
- - ST Стара Пазова / Stara Pazova | magy. Ópázova   *
SU SU SU Суботица / Subotica | magy. Szabadka   *
- - SV Свилајнац / Svilajnac    
ŠA ŠA ŠA Шабац / Šabac    
- - ŠI Шид / Šid | magy. Sid   *
- - TO Топола / Topola    
TS TS TS Трстеник / Trstenik    
- - TT Тутин / Tutin    
- - UB Уб / Ub    
TU UE UE Ужице / Užice3    
UR UR UR Урошевац / Uroševac | alb. Ferizaji *  
VA VA VA Ваљево / Valjevo    
- - VB Врњачка Бања / Vrnjačka Banja    
- - VL Власотинце / Vlasotince    
- - VP Велика Плана / Velika Plana    
VR VR VR Врање / Vranje    
- - VS Врбас / Vrbas | magy. Verbász   *
Вршац / Vršac    
ZA ZA ZA Зајечар / Zaječar    
ZR ZR ZR Зрењанин / Zrenjanin | magy. Nagybecskerek   *

Megjegyzések

  • 1 – 1990-ig a település neve Светозарево / Svetozarevo, a terület kódja pedig SV volt.
  • 2 – 1990-ig a település neve Титова Митровица / Titova Mitrovica, a terület kódja pedig TM volt.
  • 3 – 1990-ig a település neve Титово Ужице / Titovo Užice, a terület kódja pedig TU volt.