Holland Királyság
·
Koninkrijk der Nederlanden
·
Keninkryk fan de Nederlannen
·
Koninkriek der Nederlanen
·
Keuninkriek der Nederlen
Területe: 41 526 km2; lakossága: 16 558 674 fő; fővárosa: Amsterdam (Amszterdam); hivatalos nyelve: holland, Frieslandban hivatalos nyelv még a fríz is, regionális nyelvként használják az alsószászt (a keleti határszélen) és a limburgit (Limburgban); közigazgatási beosztása: 12 régió (provincië), ezen belül: 27 vízügyi igazgatóság (waterschappen vagy hoogheemraadschappen), ezen belül 441 község (gemeenten); pénzneme: 1 Euro (€) = 100 cent; nemzetközi gépkocsijele: NL.
Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.
Független parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia.
Az utolsó jégkorszak óta lakott. A római kor előtt germán törzsek éltek itt. A római terjeszkedéssel Germania Inferior része lett. A Római Birodalom felbomlása után a Nyugatrómai Biodalomhoz, majd a X. századtól a Német-Római Császársághoz tartozott. 1369 és 1482 között fokozatosan burgund uralom alá került. Később 1556-ig Habsburg terület volt. 1581 és 1759 között az északi területek Egyesült Tartományok néven különvált a déli Spanyol Németalföldtől (Belgium). 1795 és 1813 között a forradalmi Franciaországhoz csatolják Batáviai Köztársaság néven. 1815 és 1830 között Hollandia, Belgium, Luxemburg és gyarmataik Egyesült Holland Királyság név alatt egyesülnek. 1930-ban ismét különválnak és Holland Királyság név alatt kialakul a mai Hollandia. 1940 és 1945 között német megszállás alatt állt. 1946 és 1975 között elengedi nagyobb gyarmatait (Holland Kelet-India = Indonézia; Holland Guyana = Suriname). 1958-ban Belgiummal és Luxemburggal megalakítják a Benelux államszövetséget.
1957. március 25. óta tagja - alapítóként - az Európai Uniónak.