Algériai Népi Demokratikus Köztársaság
·
ﺍﻟﺨﻤﻬﻮﺭﻳﺔ ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮﻳﺔ ﺍﻟﺪﻳﻤﻘﺮﺍﻃﻴﺔ ﺍﻟﺸﻌﺒﻴﺔ
·
ⵜⴰⴳⴷⵔⴷⴰ ⵜⴰⵎⴻⴳⴷⴰⵢⵜ ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⵏ ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ
·
Tagduda tamegdayt taγerfant n Dzayer·
République algérienne démocratique et populaire

Algéria zászlaja

Területe: 2 381 741 km2; lakossága: 34 895 000 fő (2009); fővárosa: ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮ / ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ / Dzayer / Alger (Algír); hivatalos nyelve: algériai arab, ezen kívül nemzeti nyelv még a berber (tifinagh és latin írással), valamint széles körben ismert, de hivatalosan nem jegyzett nyelv a francia; közigazgatási beosztása: 48 tartomány (ﻭﻻﻳﺔ), ezen belül 553 kerület (ﺩﺍﺋﺭﺔ), ezen belül 1545 község (ﺑﻠٔﺩﻴﺔ); pénzneme: 1 ﺩﻴﻨﺎﺭ (dínár) = 100 ﺳﻨﺘﻴﻢ (centime); nemzetközi gépkocsijele: DZ.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kell elkészíttetnie mindkét rendszámot (francia minta).

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Már az őskorban is lakták a területet (kapszi kultúra). Az ókorban berberek népesítették be, majd a numídiai birodalom része lett. Később az északi része a Római Birodalom része lett, ez időben terjedt el a kereszténység. Róma bukása után előbb a berberek, majd Bizánc uralkodott a vidéken, egészen a 8. századig, mikor is az arabok vették birtokba a területet. A népesség iszlamizálódott, és berber dinasztiák uralkodtak rajtuk. A XV.-XVI. században a tengerparti városokat hosszabb rövidebb ideig spanyolok foglalták el. Ezért a helyiek a törökökhöz fordultak segítségért. 1518-ra az egész akkori ország török kézre került. Egészen 1816-ig török uralom alatt állt, helyi vezetéssel, de hivatalosan az Oszmán Birodalomhoz tartozva, főként kalózkodásból élve. A sok kalóztámadást megunva, Franciaország 1930 és 1934 között elfoglalta az országot. 1870-től Franciaország tengerentúli megyéje lett. Ezután gazdasága fellendült. A II. világháború alatt számos francia ide menekült. Közben 1933-tól szervezkedés indult a függetlenségért, ami végül 1956-ban fegyveres felkeléssé vált. 1960-ban Franciaország elismerte Algéria önrendelkezési jogát. A függetlenedés után a franciák nagy része elhagyta az országot, nagy államosítások kezdődtek. Az ország belépett az Arab Ligába. A '80-as évek végére iszlamista mozgalmak indultak, melyek iszlám államformát és jogrendet követeltek. A FIS nevű terrorszervezet robbantásokkal is küzdött a hatalom ellen. Ezeket a fegyveres megmozdulásokat végül is csak a XXI. század elején sikerült megállítani.

Algéria elhelyezkedése Afrikában

Az arab nevek átírása a széles körben használt DIN 31635 szabvány szerint, a berber pedig a berber latin ábécé szerint történik.

Algéria - الجزائر (DZ)

Területkódok 1963 és 1976 között

Latin
betűkód
Arab
név
Francia
név
A الجزائر Alger
B ﺍﻷﻭﺭﺍﺱ Aurès
C عنابة Bône
D قسنطينة Constantine
E المدية Médéa
F مستغانم Mostaganem
G الأغواط Département des Oasis
H وهران Oran
J ﺍﻟﺸﻠﻒ Orléansville
K سعيدة Saïda
L الﺳﺎﻭﺭﺓ Département de la Saoura
M سطيف Sétif
R تيارت Tiaret
S تيزي وزو Tizi-Ouzou
T تلمسان Tlemcen

Az arab név megtalálható a rendszám jobb oldalán.