Algériai Népi Demokratikus Köztársaság
·
ﺍﻟﺨﻤﻬﻮﺭﻳﺔ ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮﻳﺔ ﺍﻟﺪﻳﻤﻘﺮﺍﻃﻴﺔ ﺍﻟﺸﻌﺒﻴﺔ
·
ⵜⴰⴳⴷⵔⴷⴰ ⵜⴰⵎⴻⴳⴷⴰⵢⵜ ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⵏ ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ
·
Tagduda tamegdayt taγerfant n Dzayer·
République algérienne démocratique et populaire

Algéria zászlaja

Területe: 2 381 741 km2; lakossága: 34 895 000 fő (2009); fővárosa: ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮ / ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ / Dzayer / Alger (Algír); hivatalos nyelve: algériai arab, ezen kívül nemzeti nyelv még a berber (tifinagh és latin írással), valamint széles körben ismert, de hivatalosan nem jegyzett nyelv a francia; közigazgatási beosztása: 48 tartomány (ﻭﻻﻳﺔ), ezen belül 553 kerület (ﺩﺍﺋﺭﺔ), ezen belül 1545 község (ﺑﻠٔﺩﻴﺔ); pénzneme: 1 ﺩﻴﻨﺎﺭ (dínár) = 100 ﺳﻨﺘﻴﻢ (centime); nemzetközi gépkocsijele: DZ.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kell elkészíttetnie mindkét rendszámot (francia minta).

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Már az őskorban is lakták a területet (kapszi kultúra). Az ókorban berberek népesítették be, majd a numídiai birodalom része lett. Később az északi része a Római Birodalom része lett, ez időben terjedt el a kereszténység. Róma bukása után előbb a berberek, majd Bizánc uralkodott a vidéken, egészen a 8. századig, mikor is az arabok vették birtokba a területet. A népesség iszlamizálódott, és berber dinasztiák uralkodtak rajtuk. A XV.-XVI. században a tengerparti városokat hosszabb rövidebb ideig spanyolok foglalták el. Ezért a helyiek a törökökhöz fordultak segítségért. 1518-ra az egész akkori ország török kézre került. Egészen 1816-ig török uralom alatt állt, helyi vezetéssel, de hivatalosan az Oszmán Birodalomhoz tartozva, főként kalózkodásból élve. A sok kalóztámadást megunva, Franciaország 1930 és 1934 között elfoglalta az országot. 1870-től Franciaország tengerentúli megyéje lett. Ezután gazdasága fellendült. A II. világháború alatt számos francia ide menekült. Közben 1933-tól szervezkedés indult a függetlenségért, ami végül 1956-ban fegyveres felkeléssé vált. 1960-ban Franciaország elismerte Algéria önrendelkezési jogát. A függetlenedés után a franciák nagy része elhagyta az országot, nagy államosítások kezdődtek. Az ország belépett az Arab Ligába. A '80-as évek végére iszlamista mozgalmak indultak, melyek iszlám államformát és jogrendet követeltek. A FIS nevű terrorszervezet robbantásokkal is küzdött a hatalom ellen. Ezeket a fegyveres megmozdulásokat végül is csak a XXI. század elején sikerült megállítani.

Algéria elhelyezkedése Afrikában

Az arab nevek átírása a széles körben használt DIN 31635 szabvány szerint, a berber pedig a berber latin ábécé szerint történik.

Algéria - الجزائر (DZ)

Területkódok 1963 előtt

8A Département des Oasis
8B Département de la Saoura
91 Alger
92 Oran
93 Constantine
94 Sud-Algérien
9A Alger
9B Batna
9C Bône
9D Constantine
9E Médéa
9F Mostaganem
9G Oran
9H Orléansville
9J Sétif
9K Tiaret
9L Tizi Ouzou
9M Tlemcen
9N Aumale
9P Bougie
9R Saïda
9T Sud-Algérien