Azerbajdzsán - Azǝrbaycan (AZ)
Területkódok
Az alábbi táblázatban az egyes neveket megadom többféle írásmóddal is, mivel az azeri nevek helyesírása többször megváltozott: 1922-ben (latin bevezetése), 1933-ban (módosított latin), 1939-ben (cirill bevezetése), 1958-ban (módosított cirill), 1991-ben (latin bevezetése), 1992-ben (módosított latin). Az 1922 előtti írásmódok (többnyire arab) itt nem szerepelnek, hiszen abban az időben Azerbajdzsánról még nem beszélhetünk.
| Rend- szám- kód |
Terület | Térkép- szám1 |
|---|---|---|
| 01 | Abşeron rayonu [ɑbʃeˈɾon]  régies írásmóddal: Abзeron rajony → Abşeron rajonu → Абшерон району → Абшерон рајону → Abşeron rayonu (oroszul Апшеронский район [ɐpʃɨˈron]) Van egy exklávéja Bakı şəhəri területén. |
A1 |
| 02 | Ağdam rayonu [ˈɑɣd̪ɑm] régies írásmóddal: Agdam rajony → Aƣdam rajonu → Ағдам району → Ағдам рајону → Ağdam rayonu (örményül Աղդամի շրջան [ˈɑʁdɑm]) Nyugati része örmény (hegyi-karabahi) uralom alatt áll. |
A3 |
| 03 | Ağdaş rayonu [ˈɑɣd̪ɑʃ] régies írásmóddal: Agdaз rajony → Aƣdaş rajonu → Ағдаш району → Ағдаш рајону → Ağdaş rayonu |
A4 |
| 04 | Ağcabǝdi rayonu [ɑɣʤɑˈbæd̪i] régies írásmóddal: Agçabǝdi rajony → Aƣcabǝdi rajonu → Ағҹабәди району → Ағҹабәди рајону → Ağcabädi rayonu 1963 és 1965 között területe Ağdam rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ағдам рајону) tartozott. |
A2 |
| 05 | Ağstafa rayonu [ɑɣˈs̪t̪ɑfɑ] régies írásmóddal: Aƣstafa rajonu → Ағстафа району → Ағстафа рајону → Ağstafa rayonu (oroszul Акстафинский район [ɐkstɐˈfa]) 1939-ben vált ki Qazax rayonuból (korabeli írásmóddal: Qazax rayonu → Газах району), de 1959-ben ismét összevonták őket. 1990-ben alakult meg ismét. |
A5 |
| 06 | Ağsu rayonu [ˈɑɣs̪u] régies írásmóddal: Agsy rajony → Aƣsu rajonu → Ағсу району → Ағсу рајону → Ağsu rayonu |
A6 |
| 07 | Astara rayonu [ɑs̪ˈt̪ɑɾɑ] régies írásmóddal: Astara rajony → Astara rajonu → Астара району → Астара рајону → Astara rayonu 1963 és 1965 között területe Lǝnkǝran rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ләнкәран рајону) tartozott. |
A8 |
| 08 | Balakǝn rayonu [bɑlɑˈcæn] régies írásmóddal: Balakǝn rajony → Balakǝn rajonu → Балакән району → Балакән рајону → Balakän rayonu (oroszul Балакенский район [bɐlɐˈkʲen] | grúzul ბელაქანის რაიონი [bɛłɑˈkʰɑni] | avarul Билкан район [bilˈkan]) 1963 és 1965 között területe Zaqatala rayonuhoz (korabeli írásmóddal Загатала рајону) tartozott. |
A10 |
| 09 | Bǝrdǝ rayonu [ˈbæɾd̪æ] régies írásmóddal: Bǝrdǝ rajony → Bǝrdǝ rajonu → Бәрдә району → Бәрдә рајону → Bärdä rayonu |
A11 |
| 10 | Bakı şəhəri [bɑˈcɯ] régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝri → Bakь şǝhǝri → Бакы шәһәри → Bakı şähäri (oroszul город Баку [bɐˈku]) Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne. További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk. |
A9 |
| 11 | Beylǝqan rayonu [bejlæˈkɑn] régies írásmóddal: Bejlǝkan rajony → Bejlǝqan rajonu → Бейләкан району → Бејләкан рајону → Beyläqan rayonu |
A12 |
| 12 | Bilǝsuvar rayonu [bilæs̪uˈvɑɾ] Eredeti neve megegyezett a mai nevével (Bilǝsyvar rayonu → Bilǝsuvar rayonu). 1938-ban átnevezték, Puşkin rayonu → Пушкин району → Пушкин рајону lett. 1963-ban összeolvasztották Cǝlilabad rayonuval, de 1964-ben újra különvált, egyúttal eredeti nevét (Биләсувар рајону → Biläsuvar rayonu → Bilǝsuvar rayonu) ismét visszakapva. |
A13 |
| 13 | Nem használják. | |
| 14 | Cǝbrayıl rayonu [ˈʤæbrɑjɯl] régies írásmóddal: Cǝbrajı̡l rajony → Çǝʙrajьl rajonu → Ҹәбрайыл району → Ҹәбрајыл рајону → Cäbrayıl rayonu (örményül Հադրութի շրջան [ˈhɑdrutʰ]) 1993 óta a teljes terület örmény (hegyi-karabahi) uralom alatt áll. |
A14 |
| 15 | Cǝlilabad rayonu [ʤælilˈɑbɑd̪] Eredetileg Astraxanbazar rayonu → Astraxanʙazar rayonu → Астраханбазар рајону volt a neve. 1967-ben kapta meg ma is használatos (Ҹәлилабад рајону → Cälilabad rayonu → Cǝlilabad rayonu) nevét. |
A15 |
| 16 | Daşkǝsǝn rayonu [d̪ɑʃˈkæs̪æn] Eredetileg Dəstəfyr rajony → Dəstəfur rajonu → Дәстәфур району → Дәстәфур рајону volt a neve. 1956-ban kapta meg ma is használatos (Дашкәсән рајону → Daşkäsän rayonu → Daşkǝsǝn rayonu) nevét. 1963 os 1965 között területe Xanlar rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ханлар рајону) tartozott. |
A16 |
| 17 | Şabran rayonu [ˈʃɑbɾɑn] Eredetileg Dǝvǝçi rajony → Dǝvǝci rajonu → Дәвәчи району → Дәвәчи рајону → Däväçi rayonu → Dǝvǝçi rayonu volt a neve. 1963-tól 1965 ig területe Abşeron rayonuhoz (korabeli írásmóddal Абшерон рајону) tartozott. 1992-ben területének egy részén kialakítottak egy új közigazgatási egységet, Siyǝzǝn rayonu néven. 2010-ben kapta meg ma is használatos nevét. |
A17 |
| 18 | Şirvan şəhəri [ʃiɾˈvɑn] Eredti neve Zybovqa зəhəri → Zuʙovka şǝhǝri (oroszul город Зубовка) volt. 1938-ban új nevet kapott, Əli Bajramlь şəhəri → Әли Байрамлы шәһәри → Әли Бајрамлы шәһәри → Äli Bayramlı şəhəri → Əli Bayramlı şəhəri lett. 2008-ban kapta meg ma is használatos nevét. |
A7 |
| 19 | Füzuli rayonu [fyz̪uˈli] (örményül Հադրութի շրջան [ˈhɑdrutʰ]) Eredti neve Karabylak rajony volt. 1930-ban megjapta a Karjaƣin rajony → Qarjagin rajony → Гаряҝин району → Гарјаҝин рајону nevet. 1959-ben ismét átnevezték, ekkor lett Фүзули рајону → Füzuli rayonu. Nyugati része 1993 óta örmény (hegyi-karabah) fennhatóság alatt áll. |
A18 |
| 20 | Gǝncǝ şəhəri [ˈɟænʤæ] A város neve az Orosz Birodalom idején город Елизаветполь volt. 1920-ban átnevezték Ƣǝncǝ зəhəri → Gǝnçǝ şəhəri névre. 1935-ben ismét új nevet kapott, Kirovabad şəhəri → Кировабад шәһәри lett. 1989-ben visszakapta a Gäncä şähäri → Gǝncǝ şəhəri nevet. |
A20 |
| 21 | Gǝdǝbǝy rayonu [ɟæˈd̪æbæj] (oroszul Кедабекский район [kʲɪˈdabʲɪk]) Eredeti neve Rustəm Əlijev rajonu → Rystəm Əlijev rajonu volt. 1938-ban kapta meg ma is használatos nevét (Gǝdǝbǝj rajonu → Ҝәдәбәй району → Ҝәдәбәј рајону → Gädäbäy rayonu → Gǝdǝbǝy rayonu). |
A19 |
| 22 | Goranboy rayonu [ɟoˈɾɑnboj] Eredetileg is a mai nevét (Ƣoranboj rajonu → Goranboj rajonu) viselte. 1930-ban a fővárost és a kerületet kölönválasztották, mindkettő önálló önkormányzatot kapott. A kerületet 1938-ban átnevezték Qasьm Ismajьlov rajonu → Гасым Исмайылов району → Гасым Исмајылов рајону névre. 1991-ben összevonták a várost és a kerületet, egyúttal visszakapta eredeti, ma használatos nevét (Goranboy rayonu) is. Déli részére Շահումյանի շրջան néven igényt tart Hegyi-Krabah. |
A21 |
| 23 | Göyçay rayonu [ˈɟœjʧɑj] régies írásmóddal: Ƣɵjçaj rajony → Gɵjcaj rajonu → Ҝөйчай району → Ҝөјчај рајону → Göyçay rayonu |
A22 |
| 24 | Hacıqabul rayonu [hɑʤɯˈɡɑbul] régies írásmóddal: Hacı̡kabyl rajony → Haçьqabul rajonu → Хаҹыгабул району → Хаҹыгабул рајону → Hacıqabul rayonu |
A23 |
| 25 | Göygöl rayonu [ˈɟœjɟœl] Eredetileg Xanlar rajony → Xanlar rajonu → Ханлар району → Ханлар рајону → Xanlar rayonu volt a neve. 1992-ben leválasztották róla Samux rayon területét. 2008-ban kapta meg ma is használatos nevét. |
A61 |
| 26 | Xocalı rayonu [xoʤɑˈlɯ] régies írásmóddal: Xocalı̡ rajony → Xocalь; rajonu → Хоҹалы району → Хоҹалы рајону → Xocalı rayonu (örményül Ասկերանի շրջան [ɑsˈkɛɾɑn]) 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll. Xankǝndi şəhəri [ˈxɑncænd̪i] régies írásmóddal: Xanqǝndi зəhəri → Xankǝndi şəhəri → Ханкәнди шәһәри → Xankändi şähäri (örményül Ստեփանակերտ [stɛpʰɑnɑˈkɛɾt]) A város régi örmény neve Վարարակն volt. Azeriül mindig is a ma használatos nevén nevezték. Mai örmény nevét 1923-ban kapta. A város 1993 óta örmény (helyi-karabahi) fennhatóság alatt áll. |
A63 A60 |
| 27 | Xaçmaz rayonu [ˈxɑʧmɑz] régies írásmóddal: Xaçmaz rajony → Xacmaz rajonu → Хачмаз району → Хачмаз рајону → Xaçmaz rayonu (lezgiül Хъачмаз район [ˈqʰaʧʻmaz]) 1963 és 1965 között felosztották Quba rayonu és Qusar rayonu között, majd újból visszaállították eredeti formájában. |
A59 |
| 28 | Xocavǝnd rayonu [xoʤɑˈvænd̪] régies írásmóddal: Xocavǝnd rajony → Xoçavǝnd rajonu → Хоҹавәнд району → Хоҹавәнд рајону → Xocavänd rayonu (örményül Մարտունու շրջան – északkeleti rész, és Հադրութի շրջան – délnyugati rész) 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll. |
A64 |
| 29 | Xızı rayonu [ˈxɯz̪ɯ] régies írásmóddal: Хызы рајону → Xızı rayonu 1990-ben alapították. |
A62 |
| 30 | İmişli rayonu [iˈmiʃli] régies írásmóddal: Imiзli rajony → Imişli rajonu → Имишли району → Имишли рајону → İmişli rayonu |
A24 |
| 31 | İsmayıllı rayonu [is̪mɑˈjɯllɯ] régies írásmóddal: Ismajı̡llı̡ rajony → Ismajьllь rajonu → Исмайыллы району → Исмајыллы рајону → İsmayıllı rayonu |
A25 |
| 32 | Kǝlbǝcǝr rayonu [kælbæˈʤær] régies írásmóddal: Qǝlbǝcǝr rajony → Kǝlbǝçǝr rajonu → Кәлбәҹәр району → Кәлбәҹәр рајону → Kälbäcär rayonu (kurdul Kelbecer qeza [kɛlbɛˈʤɛɾ] | örményül Քարվաճառի շրջան [kʰɑɾvɑˈʧɑr]) 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll (nyugati részének Շահումյանի շրջան, keleti részének Մարտակերտի շրջան lett a neve). |
A26 |
| 33 | Kürdǝmir rayonu [cyɾd̪æˈmiɾ] régies írásmóddal: Qurdǝmir rajony → Kyrdǝmir rajonu → Күрдәмир району → Күрдәмир рајону → Kürdämir rayonu |
A27 |
| 34 | Qax rayonu [ɡɑx] régies írásmóddal: Kax rajony → Qax rajonu → Гах району → Гах рајону → Qax rayonu (lezgül район Ках [kaχ] | oroszul Гахский район [ɡax]) |
A38 |
| 35 | Qazax rayonu [ɡɑˈz̪ɑx] régies írásmóddal: Kazax rajony → Qazax rajonu → Газах району → Газах рајону → Qazax rayonu 1939-ben vált ki belőle Ağstafa rayonu (korabeli írásmóddal Aƣstafa rajonu → Ағстафа району → Ағстафа рајону), de 1959-ben ismét összevonták őket, de 1990-ben ismét szétváltak, ez az állpot áll fenn ma is. Van két exklávéja (Yuxarı Əskipara/Վերին Ոսկեպար és Barxudarlı/Բարխուդարլի) Örményország területén, amelyeket a karabahi háború során az örmények elfoglaltak, az azeri lakosságot elűzték, majd a településeket lerombolták. |
A39 |
| 36 | Qǝbǝlǝ rayonu [ɡæbæˈlæ] (lezgül Кьвепеле район [q°ʼeˈpele]) Eredeti neve Kytkaзen rajony → Qutqaşen rajonu → Гутгашен району → Гутгашен рајону → Qutqaşen rayonu volt. 1991-ben kapta meg a mai nevét (Qäbälä rayonu → Qəbələ rayonu). |
A37 |
| 37 | Qobustan rayonu [ɡobuˈs̪t̪ɑn] régies írásmóddal: Kobystan rajony → Qoʙustan rajonu → Гобустан району → Гобустан рајону → Qobustan rayonu 1930-tól 1943-ig és 1960-tól 1990-ig Şamaxı rayonuhoz tartozott. |
A40 |
| 38 | Qusar rayonu [ɡuˈs̪ɑɾ] régies írásmóddal: Kysar rajony → Qusar rajonu → Гусар району → Гусар рајону → Qusar rayonu |
A43 |
| 39 | Qubadlı rayonu [ɡuˈbɑd̪lɯ] (örményül Քաշաթաղի շրջան [kʰɑʃɑˈtʰɑʁi]) régies írásmóddal: Kybadlı̡ rajony → Quʙadlь rajonu → Губадлы району → Губадлы рајону → Qubadlı rayonu 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll Քաշաթաղի շրջան részeként. |
A42 |
| 40 | Quba rayonu [ɡuˈbɑ] régies írásmóddal: Kyba rajony → Quʙa rajonu → Губа району → Губа рајону → Quba rayonu (lezgül Къуба район [quˈba]) |
A41 |
| 41 | Laçın rayonu [lɑˈʧɯn] régies írásmóddal: Laçı̡n rajony → Lacьn rajonu → Лачын району → Лачын рајону → Laçın rayonu (örményül. Քաշաթաղի շրջան [kʰɑʃɑˈtʰɑʁi] | kurdul Laçîn qeza [laːˈʧiːn]) 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll. |
A28 |
| 42 | Lǝnkǝran şəhəri və rayonu [læncæˈɾɑn] régies írásmóddal: Lǝnqǝran зǝhǝri → Lǝnkǝran şǝhǝri → Ләнкәран шәһәри → Länkäran şähäri valamint Lǝnqǝran rajony → Lǝnkǝran rajonu → Ләнкәран району → Ләнкәран рајону → Länkäran rayonu |
A29 A30 |
| 43 | Lerik rayonu [leˈɾiç] régies írásmóddal: Leriq rajony → Lerik rajonu → Лерик району → Лерик рајону → Lerik rayonu |
A31 |
| 44 | Masallı rayonu [mɑˈs̪ɑlːɯ] régies írásmóddal: Masallı̡ rajony → Masallь rajonu → Масаллы району → Масаллы рајону → Masallı rayonu |
A32 |
| 45 | Mingǝçevir şəhəri [minɟæˈʧeviɾ] régies írásmóddal: Minƣǝçevir зǝhǝri → Mingǝcevir şǝhǝri → Минҝәчевир шәһәри → Mingäçevir şähäri |
A33 |
| 46 | Naftalan şəhəri [nɑftɑˈlɑn] régies írásmóddal: Naftalan зǝhǝri → Naftalan şǝhǝri → Нафталан шәһәри → Naftalan şähäri |
A34 |
| 47 | Neftçala rayonu [neftˈʧɑlɑ] régies írásmóddal: Neftçala rajony → Neftcala rajonu → Нефтчала району → Нефтчала рајону → Neftçala rayonu 1940 és 1973 között többször egybeolvasztották, illetve különválasztották Salyan rayonuval/tól. |
A35 |
| 48 | Oğuz rayonu [oˈɣuz̪] A terület neve 1991-ig Vartaзen rajony → Vartaºen rajonu → Варташен району → Варташен рајону volt, ekkor kapta meg ma is használatos nevét. |
A36 |
| 49 | Saatlı rayonu [ˈs̪ɑːt̪lɯ] régies írásmóddal: Saatlı̡ rajony → Saatlь rajonu → Саатлы району → Саатлы рајону → Saatlı rayonu 1963 és 1965 között Sabirabad rayonuhoz tartozott. |
A44 |
| 50 | Sumqayıt şəhəri [s̪umˈɡɑjɯt̪] régies írásmóddal: Sumkajı̡t зǝhǝri → Sumqajьt şǝhǝri → Сумгайыт шәһәри → Sumqayıt şähäri |
A53 |
| 51 | Samux rayon [ˈs̪ɑmux] régies írásmóddal: Samyx rajony → Samux rajonu → Самух району → Самух рајону → Samux rayonu 1954-ben beleolvasztották Сәфәрәлијев рајону területével. 1959-ben ez utóbbit is összeolvasztották Гәнҹә шәһәри területével. 1992-ben alakult meg ismét a mai területés és ma használatos nevével. |
A51 |
| 52 | Salyan rayonu [ˈs̪ɑljɑn] régies írásmóddal: Saljan rajony → Saljan rajonu → Салян району → Салјан рајону → Salyan rayonu 1940 és 1973 között többször egybeolvasztották, illetve különválasztották Neftçala rayonuval/tól. |
A48 |
| 53 | Siyǝzǝn rayonu [s̪iˈjæz̪æn] régies írásmóddal: Sijǝzǝn rajony → Sijǝzǝn rajonu → Сийәзән району → Сијәзән рајону → Siyäzän rayonu 1959 és 1992 között Дәвәчи рајону → Däväçi rayonuhoz tartozott. |
A52 |
| 54 | Sabirabad rayonu [s̪ɑbirɑˈbɑd̪] régies írásmóddal: Sabirabad rajony → Saʙiraʙad rajonu → Сабирабад району → Сабирабад рајону → Sabirabad rayonu |
A45 |
| 55 | Şǝki şəhəri və rayonu [ʃæˈci] Eredeti neve Nyxa зǝhǝri/rajony → Nuxa şǝhǝri/rajonu → Нуха шәһәри/району → Нуха шәһәри/рајону volt. 1963 és 1965 között Варташен рајону területéhez tartozott. 1968-ban kapta meg ma is használatos (Шәки шәһәри/рајону → Şäki şähäri/rayonu → Şəki şəhəri/rayonu) nevét. |
A47 A46 |
| 56 | Şamaxı rayonu [ʃɑmɑˈxɯ] régies írásmóddal: Зamaxı̡ rajony → Şamaxь rajonu → Шамахы району → Шамахы рајону → Şamaxı rayonu |
A49 |
| 57 | Şǝmkir rayonu [ʃæmˈçiɾ] Eredeti neve Зamxor rajony → Şamxor rajonu → Шамхор району → Шамхор рајону volt. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét. |
A50 |
| 58 | Şuşa şəhəri və rayonu [ʃuˈʃɑ] régies írásmóddal: Зyзa зǝhǝri/rajony → Şuşa şǝhǝri/rajonu → Шуша шәһәри/району → Шуша шәһәри/рајону → Şuşa şähäri/rayonu (örményül Շուշիի շրջան [ˈʃuʃi]) 1992 óta örmény (hegyi-karabahi) megszállás alatt áll. |
A55 A54 |
| 59 | Tǝrtǝr rayonu [ˈt̪æɾt̪æɾ] (örményül Մարտակերտի շրջան [mɑɾtɑˈkɛɾt]) Eredeti neve Tǝrtǝr rajony → Tǝrtǝr rajonu → Тәртәр району volt. 1949-ben átnevezték Мирбәшир району → Мирбәшир рајону névre 1963 és 1965 között Бәрдә рајону-hoz tartozott. 1991-ben visszakapta ma is használatos nevét, de 1992-ben örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alá került. |
A56 |
| 60 | Tovuz rayonu [ˈt̪ovuz̪] régies írásmóddal: Tovyz rajony → Tovuz rajonu → Товуз району → Товуз рајону → Tovuz rayonu |
A57 |
| 61 | Ucar rayonu [uˈʤɑɾ] régies írásmóddal: Ucar rajony → Uçar rajonu → Уҹар району → Уҹар рајону → Ucar rayonu |
A58 |
| 62 | Zaqatala rayonu [z̪ɑɡɑˈd̪ɑlɑ] régies írásmóddal: Zakatala rajony → Zaqatala rajonu → Загадала району → Загадала рајону → Zaqatala rayonu (grúzul ზაქათალის რაიონი [zɑkʰɑˈtʰɑłɑ]) |
A69 |
| 63 | Zǝrdab rayonu [z̪æɾd̪ɑb] régies írásmóddal: Zǝrdab rajony → Zǝrdaʙ rajonu → Зәрдаб району → Зәрдаб рајону → Zärdab rayonu |
A70 |
| 64 | Zǝngilan rayonu [z̪ænˈɟilɑn] régies írásmóddal: Zǝnƣilan rajony → Zǝngilan rajonu → Зәнҝилан району → Зәнҝилан рајону → Zängilan rayonu (örményül Զանգելանի շրջան | kurdul Zengilan qeza) 1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll. |
A68 |
| 65 | Yardımlı rayonu [ˈjɑɾd̪ɯmlɯ] Eredeti neve Vərƣəduz rajony → Vərgədyz rajonu (mai formájában Vərgədüz rayonu) volt. 1938-ban kapta meg ma is használatos nevét (Yardьmlь rajonu → Ярдымлы району → Јардымлы рајону → Yardımlı rayonu). |
A65 |
| 66 | Yevlax şəhəri və rayonu [jevˈlɑx] régies írásmóddal: Jevlax зǝhǝri/rajony → Jevlax şǝhǝri/rajonu → Евлах району → Јевлах рајону → Yevlax şähäri/rayonu |
A67 A66 |
| 67 | Babǝk rayonu [ˈbɑbæc] 1978-ban alapították Нахчыван рајону néven. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét (Babäk rayonu → Babǝk rayonu). |
N1 |
| 68 | Şǝrur rayonu [ʃæˈɾuɾ] Eredeti neve Noraзen rajony → Noraşen rajonu → Норашен району → Норашен рајону volt. 1964-ben átnevezték Илич рајону-ra. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét (Şärur rayonu → Şǝrur rayonu). |
N8 |
| 69 | Ordubad rayonu [oɾd̪uˈbɑd̪] régies írásmóddal: Ordybad rajony → Orduʙad rajonu → Ордубад району → Ордубад рајону → Ordubad rayonu |
N5 |
| 70 | Naxçıvan şəhəri [nɑxʧɯˈvɑn] régies írásmóddal: Naxçı̡van зǝhǝri → Naxçьvan şǝhǝri → Нахчыван шәһәри → Naxçıvan şähäri |
N4 |
| 71 | Şahbuz rayonu [ˈʃɑxbuz̪] régies írásmóddal: Зahbyz rajony → Şahʙuz rajonu → Шахбуз району → Шахбуз рајону → Şahbuz rayonu 1963 és 1965 között Нахчыван рајону területéhez tartozott. |
N7 |
| 72 | Culfa rayonu [ʤulˈfɑ] régies írásmóddal: Cylfa rajony → Çulfa rajonu → Ҹулфа району → Ҹулфа рајону → Culfa rayonu |
N2 |
| 73 | Kəngərli rayonu [ˈcænɟæɾli] 2004-ben hozták létre Şərur rayonu egy észéből. |
N3 |
| 74 | Sədərək rayonu [s̪æd̪æˈɾæc] régies írásmóddal: Шәдәрәк рајону → Sädäräk rayonu 1990-ben választották le az akkori Илич рајону-ból. |
N6 |
| 85 | Naxçıvan şəhəri [nɑxʧɯˈvɑn] régies írásmóddal: Naxçı̡van зǝhǝri → Naxçьvan şǝhǝri → Нахчыван шәһәри → Naxçıvan şähäri |
N4 |
| 90 | Bakı şəhəri [bɑˈcɯ] régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝri → Bakь şǝhǝri → Бакы шәһәри → Bakı şähäri (oroszul город Баку [bɐˈku]) Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne. További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk. |
A9 |
| 99 | Bakı şəhəri [bɑˈcɯ] régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝri → Bakь şǝhǝri → Бакы шәһәри → Bakı şähäri (oroszul город Баку [bɐˈku]) Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne. További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk. |
A9 |
Egyéb szavak kiejtése:
Megjegyzések
- 1 – A szám előtti A a térkép azerbajdzsáni (fő) részén található területeket, az N pedig a nahicseváni részén találhatóakat jelöli.
