Románia
·
România

·
Rumuniya

Románia zászlaja

Területe: 238 391 km2; lakossága: 22 215 421 fő (2009); fővárosa: București (Bukarest); hivatalos nyelve: román, de regionális kisebbségi nyelvként használják még a magyart és a cigányt; közigazgatási beosztása: 8 régió (regiune), ezen belül: 41 megye (județ) és 1 főváros (capitală), ezen belül 211 város (oraș), 103 városi község (municipiu), 2827 vidéki község (comuna), ezen belül 13 092 település (sat); pénzneme: 1 román leu (lej) = 100 ban; nemzetközi gépkocsijele: RO.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Románia területe már az ősidők óta lakott. A dák törzsek - a románok ősei - i. e. 400-as évektől itt élnek. A rómaiak Dacia néven provinciát alakítottak itt ki a mai Erdély és Oltenia területén. Az ezt követő években különböző vándorló törzsek éltek a területen, míg Erdély területét el nem foglalták a magyarok. A mai Románia többi részén sztyeppei nomádok éltek. Erdély a XVI. századig a Magyar Királyság része, Havasalföld és Moldva hűbéri viszonyban állt vele. Erdély egy ideig Erdélyi Fejedelemség néven önálló államalakulat volt, később az Osztrák-Magyar Monarchia rése lett. Ugyanezen idő alatt a többi román terület az Oszmán Birodalom uralma alatt állt. 1862-ben ez utóbbi területek egyesültek, és Románia néven autonómiát kaptak a törököktől, 1877-ben elnyerte teljes függetlenségét. Az I. világháború után Románia megkapta Erdélyt, de elvesztette a Moldova területét, melyet az oroszok foglaltak el. A II. világháborúban a németek oldalán harcold, de 1944-ben sikerült kiugrania a szövetségből, és nyertes félként visszakapta a háború alatt elcsatolt Észak-Erdélyt. A háború után kommunista rezsim épült ki, ami később Ceaușescu vezetésével önkényuralmi rendszerré vált. 1989-ben demokratikus forradalom vetett ennek véget. Többpártrendszer és parlamenti demokrácia alakult ki. Románia 2004-ben belépett a NATO-ba.
2007. január 1. óta tagja az Európai Uniónak.

Románia elhelyezkedése Európában

Románia - România (RO)

1908-as területkódok

Jelen táblázat a két világháború között használt kódokat muatatja. Más időszakokban voltak ezetől eltérő jelzések is.

AJ Alba
AR Arad
B Ilfov (București)
BD Bârlad
BC Bacău
BR Brăila
BȚ Bălți
BT Botoșani
BTR Nasăud (Bistrița)
BV Brașov
BZ Buzău
BZG Caliacra (Bazargic)
C.AL Cetatea Albă
CH Cahul
CHs Lăpușna (Chișinău)
CL Ialomița (Călărași)
C.LG Câmpu-Lung
CLJ Cluj
CP.L Muscel (Câmpulung-Muscel)
CR Romanați (Caracal)
CȚA Constanța
CȚI Cernăuți
CV Dolj (Craiova)
DEJ Someș (Dej)
D-IN Târnava-Mică (Diciosânmartin)
DR Dorohoi
DV Hunedoara (Deva)
FGS Făgăraș
FLT Baia (Fălticeni)
FȘ Putna (Focșani)
GG Giurgiu (Vlașca)
GL Covurlui (Galați)
HȘ Huși (Fălciu)
HT Hotin
IS Ismail
IȘ Iași
L Severin (Lugoj)
MR.C Ciuc (Miercurea-Ciuc)
ORD Bihor (Oradea)
ODR Odorhei
OH Orhei
ORV Caraș (Orșova)
PL Prahova (Ploești)
PN Neamț (Piatra Neamț)
PT Argeș (Pitești)
R Rădăuți
RM.S Râmnicu-Sărat
RM.S Vâlcea (Râmnicu Vâlcea)
RO Roman
SB Sibiu
SEG Târnava-Mare (Sighet)
SGT Maramureș (Sighet)
SL Durostor (Silistra)
SOR Soroca
SUC Suceava
ST Olt (Slatina)
ST.G Trei-Scaune (Sfântu-Gheorghe)
STJ Storojineț
ST.M Satu-Mare
TC Tecuci
TG Dâmbovița (Târgoviște)
TGH Tighina
TG.J Gorj (Târgu Jiu)
TG.M Mureș (Târgu Mureș)
TL Tulcea
T Timiș-Torontal (Timișoara)
TRD Turda
TR.M Teleorman (Turnu-Măgurele)
TR.S Mehedinți (Drobeta Turnu-Severin)
VS Vaslui
ZAL Sălaj (Zalău)