Navigáció: Főoldal | Rendszámok | Amerika | Brazília

Brazília - Brasil (BR)

Államkódok

Kód	Zászló	Megnevezés
AC		Estado do Acre [ˈakɾi]    A terület a XIX. század végéig túlnyomórészt bolíviai fennhatóság alatt állt. 1899-től 1903-ig többször független volt Estado Independente do Acre néven. 1903. 11. 17-én csatlakozott hivatalosan Brazíliához, Território do Acre néven. 1962. 06. 15-én vált államá (Estado do Acre).
AL		Estado de Alagoas [alɐˈɡoɐs]    A terület eredetileg a Pernambucói Kapitánysághoz (Capitania de Pernambuco) tartozott. 1817-ben lett önálló kapitányság (Capitania de Alagoas). 1822-ben tartományi rangot kap (Província de Alagoas), 1889-ben pedig állammá vált (Estado de Alagoas).
AM		Estado do Amazonas [ɐmɐˈzõnɐs]    A terület nagyobbik, nyugati része 1717-ig a spanyol fennhatóságú Perui Alkirálysághoz (Virreinato de Perú), majd az Új-Granadai Alkirálysághoz (Virreinato de la Nueva Granada) tartozott, keleti része pedig a portugál Maranhãói Kapitánysághoz (Capitania de Maranhão). A portugálok nyugatra terjeszkedéssel elfoglalták a spanyol területeket, melyet aztán São José do Rio Negrói Kapitányságra (Capitania de São José do Rio Negro) kereszteltek. A végeleges határok 1791-re alakultak ki, a terület neve pedig 1775-től Nagy-Pará Kapitányság (Capitania de Grão-Pará), majd 1821-ben Nagy-Pará Tartomány (Província de Grão-Pará) lett. 1850-ben a mai Amazonas állam területe kivált Parából, és megalakult az Amazonas Tartomány (Província do Amazonas), mely 1889-ben állami rangot kap (Estado do Amazonas).
AP		Estado do Amapá [ɐmɐˈpa]    A terület eredetileg Cabo de Norte Kapitányságként (Capitania de Cabo de Norte) került a portugálokhoz 1500 körül. Ezt 1637-ben Pará Kapitányságba (Capitania de Pará) olvasztották. 1654-ben ismét különvált, Portugál Guyana (Guiana Portuguesa) néven. A szomszédos francia területekkel megállapodtak ugyan a határokban, de ezt a francia fél nem tartotta be, és lényegében elfoglalta a területet és az idők során több látszólagosan független államot is létrehozott itt (pl. Counani). A végső döntés a mai Amapá területéről egészen 1900-ig nem született meg. Ekkor vált Brazília szerves részévé ismét Pará részeként. 1943-ban központi kormányzás alá került, neve Amapá Szövetségi Terület (Território Federal do Amapá) lett, egészen 1991-ig, mikor is megkapta az állami státust (Estado do Amapá).
BA		Estado da Bahia [baˈi.ɐ]    1501-ben alapították Bahia Kapitányság néven (Capitania de Bahia). 1549-ben több északi kapitánysággal összevonták. 1799-ben Espirito Santo Kapitányság (Capitania de Espirito Santo), majd 1820-ban Segripe Kapitányság (Capitania de Segripe) vált ki belőle. 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Bahia), majd 1889-ben állammá vált (Estado da Bahia).
CE		Estado do Ceará [seaˈɾa] / [sɨaˈɾa]    A területet néhány várost kivéve a franciák, majd a hollandok birtokolják, csak 1680-ban kerül hivatalosan portugál fennhatóság alá Pernambuco Kapitányság (Capitania de Pernambuco) részeként. 1799-ben önálló kapitányság lett (Capitania de Ceará). 1822-ben tartománnyá vált (Província de Ceará), majd 1889-ben állami jogot kapott (Estado do Ceará).
DF		Distrito Federal [dʒiʃˈtɾitu fedeˈɾaw]    1960-ban alakították ki, leválasztva Goiás államtól (Estado de Goiás), mikor a fővárost áthelyezték Rio de Janeiróból az újonnan épült Brasíliába.
ES		Estado do Espírito Santo [esˈpiɾitu ˈsɐ̃tu]    1500-ban alapították (Capitania do Espíritu Santo). 1549-ben összevonták Bahia kapitánysággal (Capitania de Bahia), ám 1799-ben ismét különvált. 1822-ben tartományi jogot kapott (Província do Espírito Santo), majd 1889-ben állammá vált (Estado do Espírito Santo). Hozzá tartoznak a Trindade és Martim Vaz-szigetek (Arquipélago de Trindade e Martim Vaz).
GO		Estado de Goiás [ɡoˈjas]    1682-ben alapították (Capitania de Goiás), de hamarosan São Paulóhoz (Capitania de São Paulo) kapcsolták. 1748-ban lett ismét önálló kapitányság (Capitania de Goiás). 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Goiás), majd 1889-ben állammá vált (Estado de Goiás). 1960-ban leválasztották róla a mai Szövetségi Kerület (Distrito Federal) területét. 1988-ban északi részéből új állam alakult, Tocantins névvel (Estado do Tocatins).
MA		Estado do Maranhão [mɐɾɐˈɲɐ̃w]    1500-ban alapították, de 1534-ig spanyol fennhatóság alatt állt. 1615-ig folyamatosan váltogatta a tulajdonosokat (franciák, hollandok, portugálok), majd 1621-ben a portugálok megalapították a Maranhão Államot (Estado do Maranhão), melynek része volt Ceará, Maranhão és Pará. 1654-ben megváltoztatták a nevét Maranhão és Nagy-Pará Államra (Estado do Maranhão e Grão-Pará). 1751-ben ismét nevet váltott, és Nagy-Pará és Maranhão Állam (Estado do Grão-Pará e Maranhão) lett. 1772-ben kettévált, keleti részéből megalakult Maranhão és Piauí Állam (Estado do Maranhão e Piauí). 1775-ben beleolvad Brazilíliába, mint Maranhão Kapitányság (Capitania do Maranhão). 1822-ben tartományi jogot kapott, egyúttal különvált Piauítól (Província do Maranhão), majd 1889-ben állammá vált (Estado do Maranhão).
MG		Estado de Minas Gerais [ˈminɐz ʒeˈɾajs]    A terület 1693 óta São Paulo Kapitánysághoz tartozott (Capitania de São Paulo). 1720-ban vált önállóvá Minas Gerais Kapitányság néven (Capitania de Minas Gerais). 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Goiás). A XIX. században megnövelte a területét (Pernambuco, Espirito Santo és Goiás egyes részeivel). 1889-ben állammá vált (Estado de Minas Gerais).
MS		Estado de Mato Grosso do Sul [ˈmatu ˈɡɾosu du ˈsuw]    1977-ben alapították Mato Grosso állam (Estado de Mato Grosso) kettéválasztásával. Az állam kialakításakor megkapta az egykori Mato Grosso déli részét, ez egykori Ponta Porã állam (Estado de Ponta Porã) teljes területét, valamint az egykori Iguaçu állam (Estado de Iguaçu) északi részét.
MT		Estado de Mato Grosso [ˈmatu ˈɡɾosu]    1680-tól fedezték fel és vették birtokba a portugálok a területet. 1748-ban alapították meg itt a Mato Grosso Kapitányságot (Capitania de Mato Grosso). Végleges határait 1777-ben tűzték ki. 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Mato Grosso). 1889-ben állammá vált (Estado de Mato Grosso). 1977-ben leválasztották déli részét, amiből Mato Grosso do Sul államot (Estado de Mato Grosso do Sul) alakították ki.
PA		Estado do Pará [paˈɾa]    1500-ban alapították, de 1534-ig spanyol fennhatóság alatt állt. 1615-ig folyamatosan váltogatta a tulajdonosokat (franciák, hollandok, portugálok), majd 1621-ben a portugálok megalapították a Maranhão Államot (Estado do Maranhão), melynek része volt Ceará, Maranhão és Pará. 1654-ben megváltoztatták a nevét Maranhão és Nagy-Pará Államra (Estado do Maranhão e Grão-Pará). 1751-ben ismét nevet váltott, és Nagy-Pará és Maranhão Állam (Estado do Grão-Pará e Maranhão) lett. 1772-ben kettévált, nyugati részéből megalakult az önálló Nagy-Pará Állam (Estado do Grão-Pará). 1775-ben beleolvad Brazilíliába, mint Nagy-Pará Kapitányság (Capitania de Grão-Pará). 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Grão-Pará). 1850-ben kivált belőle a nyugati fele és megalakult belőle Amazonas Tartomány (Província do Amazonas), a maradékból pedig Pará Tartomány (Província do Pará), ami 1889-ben állammá vált (Estado do Pará). 1943-ban északi részéből megalapították Amapá Szövetségi Területet (Território Federal do Amapá).
PB		Estado do Paraíba [paɾaˈiba]    1500 és 1582 között önálló kapitányság volt (Capitania do Paraíba), majd Pernambuco (Capitania de Pernambuco) irányítása alá került. 1799-ben Észak-Paraíba Kapitányság (Capitania do Paraíba do Norte) néven ismét önállóvá vált. 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Paraíba). 1889-ben állammá vált (Estado do Paraíba).
PE		Estado de Pernambuco [pɛʁnɐ̃ˈbuku]    1535-ben alapították Donátaria Nova Lusitânia néven, majd 1875-ben átnevezték Pernambuco Kapitányságra (Capitania de Pernambuco). 1630 és 1654 között holland fennhatóság alá kerül. 1756-ig beleolvad az egykori Paraíba Kapitányáság (Capitania do Paraíba), Észak-Rio Grande Kapitányság (Capitania de Rio Grande do Norte), Ceará Kapitányság (Capitania do Ceará) és Itamaraca Kapitányság (Capitania da Itamaraca). 1654-től 1716-ig kormányzóság volt (Governadoria do Pernambuco). 1799-ben kivált belőle Paraíba (Capitania do Paraíba do Norte) és Ceará (Capitania do Ceará), majd 1808-ban Észak-Rio Grande (Capitania de Rio Grande de Norte). 1817-ben rövid ideig független köztársaság (República do Pernambuco), majd kiválik belőle Alagoas Kapitányság (Capitania de Alagoas). 1822-ben tartományi jogot kapott (Província de Pernambuco). 1889-ben állammá vált (Estado do Pernambuco). 1988-ban hozzá csatolták az egykori Fernando de Noronha Szövetségi Területből (Territória Federal de Fernando de Norohna) a Fernando de Noronha-szigeteket (Arquipélago de Fernando de Noronha) és a Sãao Pedro és São Paulo-szigetcsoportot (Arquipélago de São Pedro e São Paulo).
PI		Estado do Piauí [pjaˈwi]    1822-ig a Maranhão Kapitányság (Capitania do Maranhão) része volt, ekkor vált ki belőle Piauí tartomány (Província do Piauí) néven. 1889-ben állammá vált (Estado do Piauí).
PR		Estado do Paraná [paɾaˈna]    1853-ig a São Paulo Kapitányság (Capitania de São Paulo) része volt, ekkor vált ki belőle Paraná tartomány (Província do Paraná) néven. 1889-ben állammá vált (Estado do Paraná). 1946-ban beleolvasztották az egykori Iguaçu Szövetségi Terület (Território Federal do Iguaçu) középső részét.
RJ		Estado do Rio de Janeiro [ˈʁi.u dʒi ʒɐˈnejɾu]    1565-ben alapították (Capitania Real do Rio de Janeiro). 1763-ban Rio de Janeiro a Brazil Alkirályság fővárosa lett. 1822-ben tartomány lett (Província do Rio de Janeiro). 1834-ben a fővárost “semleges község”-nek nyilvánították (Município Neutral do Rio de Janeiro) és különválasztották a tartomány többi részétől. 1889-ben a tartományból állam (Estado do Rio de Janeiro), a “semleges község”-ből szövetségi kerület (Distrito Federal) lett. 1960-ban a főváros Brasíliába költözött, ekkor a Riói Distrito Federalból Guanabara Állam (Estado da Guanabara) lett. 1975-ben a két államot egyesítették a mai nevén (Estado do Rio de Janeiro).
RN		Estado do Rio Grande do Norte [ʁi.u ˈɡɾɐ̃dʒi du ˈnɔʁtʃi]    1500 és 1701 között önálló kapitányság volt (Capitania do Rio Grande do Norte), majd Pernambuco (Capitania de Pernambuco) irányítása alá került. 1808-ban régi nevén (Capitania do Rio Grande do Norte) ismét önállóvá vált. 1822-ben tartományi jogot kapott (Província do Rio Grande do Norte). 1889-ben állammá vált (Estado do Rio Grande do Norte). 1988-ban hozzá csatolták az egykori Fernando de Noronha Szövetségi Területből (Territória Federal de Fernando de Norohna) a Rocas-atollt (Atol das Rocas).
RO		Estado de Rondônia [ʁõˈdõniɐ]    1943-ban hozták létre az akkori Mato Grosso északnyugati területeiből Guaporé Szövetségi Kerület (Território Federal de Guaporé) néven. 1956-ban átnevezték Rondôniára (Território Federal de Rondônia). 1981-ben vált államá (Estado do Rondônia).
RS		Estado do Rio Grande do Sul [ɦiw ˈɡɾɐ̃dʒ du ˈsuw]    A terület eredetileg spanyol kézben volt, de csak kisebb missziók és városok épültek itt. 1680-tól ezeket összefogták Colônia do Sacramento néven, mely São Pauló-i irányítás alatt állt. 1760-ban megalapították a São Pedro do Rio Grande Kapitányságot (Capitania-Geral de São Pedro do Rio Grande). 1812-ben szétválasztották a területet, az északi része Santa Catarina megye (Comarca da Santa Catarina), déli része pedig Rio Grande megye (Comarca do Rio Grande) lett. 1822-ben tartományi rangot kapott (Província do Rio Grande do Sul). 1889-ben állammá vált (Estado do Rio Grande do Sul).
RR		Estado de Roraima [ʁoˈɾajmɐ]    1943-ban alakították ki Amazonas állam északi részéből Rio Branco Szövetségi Terület néven (Território Federal do Rio Branco). 1962-ben átnevezték Roraima Szövetségi Területre (Território Federal do Roraima). 1988-ben állammá vált (Estado de Roraima).
SC		Estado de Santa Catarina [ˈsɐ̃tɐ kataˈɾinɐ]    A terület nagy része spanyol uralom alatt állt 1542-től. A portugálok csak 1675-ben vették át a terület irányítását. 1738-ban alapították az első kapitányságot (Capitania de Santa Catarina) itt. 1822-ben tartománnyá vált (Província de Santa Catarina). 1889-ben állam (Estado de Santa Catarina) lett. 1946-ban beleolvasztották az egykori Iguaçu Szövetségi Terület (Território Federal do Iguaçu) déli részét.
SE		Estado de Sergipe [sɛʁˈʒipi]    1590-ig szórványos települések voltak csak ezen a vidéken, ekkor azonban megalapították a Sergipe d'El-Rey Kapitányságot (Capitania do Sergipe d'El-Rey). A XVII. század első felében holland uralom alá került. 1645-ben került vissza a portugálokhoz, Bahia Kapitányság (Capitania da Bahia) részeként. 1822-ben ismét különválasztották új tartományként (Província de Segripe). 1889-ben állam (Estado de Segripe) lett.
SP		Estado de São Paulo [sɐ̃w ˈpawlu]    1532-ben alapították (Capitania de São Paulo). A XVII. század végéig óriási területeket szerzett, a mai Brazília területének több mint harmada São Paulóhoz tartozott. 1721-ben kivált belőle Minas Gerais (Capitania de Minas Gerais). 1748-ban további területeket vesztett, megalakultak az egykori Goiás és Mato Grosso Kapitányságok (Capitania de Goiás és Capitania do Mato Grosso). 1821-ben tartományi jogot kapott (Província de São Paulo). 1853-ban déli területeiből megalakították Paraná Tartományt (Província do Paraná). 1889-ben állammá vált (Estado de São Paulo).
TO		Estado do Tocantins [tokɐ̃ˈtʃĩs]    1988-ban alakították ki Goiás (Estado de Goiás) északi kétharmadából (Estado do Tacatins).

 

Egyéb szavak kiejtése:

 

Községek

Az 1969-es rendszámsorozatokon az állam rövidítése után szerepel a község neve is. Itt eltekintünk mind az 5570 db község felsorolásától, akit ez bővebben érdekel, itt megtekinteheti a listát.