Területe: 603 628 km²; lakossága: 45 888 000 fő (2010); fővárosa: Київ; hivatalos nyelve: ukrán, regionális nyelvként használják az oroszt az ország egész területén, a krími tatárt a Krím-félszigeten, a magyart Kárpátalján, ezen kívül beszélik még egyes területeken a krimcsakot, a karaimot, az urumot és a jiddist; közigazgatási beosztása: 24 tartomány (овласть), 1 autonóm köztársaság (автономія) és 2 országos jelentősségű város (місво загальнодержавного значення), ezen belül: 490 körzet (район), ezen belül: 29438 település (селище); pénzneme: 1 гривня (hrivnya) = 100 копійка (kopejka); nemzetközi gépkocsijele: UA.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Ukrajna első lakói a szkíták voltak, majd az I. században telepedtek le a szláv törzsek. A Krímet ugyanekkor a görögök foglalták el és alapítottak fejlett városokat, amik később Róma uralma alá kerültek, majd bizánci birtokok lettek, és felvették a kereszténységet. A mai Ukrajna keleti része a VII. századig a Kazár Kaganátus része volt, jelentős zsidó lakossággal. Az ezredfordulóig több népcsoport vonult át a területen (magyarok, besenyők, varégek), mire a 1019-ben megalakult a Kijevi Nagyfejedelemség. 1125-ben ez az államalakulat fejedelemségekre esett szét, amit még tetéztek a folyamatos mongol támadások. A XIV. századra a mai terület nagy része a szomszédos országok fennhatósága alá került. A XVI. században megindult az önálló kozák állam szervezése, de 1667-ben a mai Ukrajna területét felosztották Lengyelország és Oroszország között. Később a lengyel területek a Habsburgokhoz kerültek. A XIX. században a terület Oroszország legiparosodottabb részévé fejlődött. 1917-ben megalakult az Ukrán Köztársaság, melyet 1922-ben erőszakosan Ukrajnai Ukrán SZSZK néven a Szovjetunió részévé vált. A II. világháború alatt először német, majd orosz fennhatóság alá került, a háború végére kialakult mai területe, neve Ukrán SZSZK lett. 1986 április 26.-án Csernobilban megtörtént a világ legnagyobb atomkatasztrófája. 1991. augusztus 24.-én kikiáltotta függetlenségét.
Tagja a Független Államok Szövetségének, de nyitni próbál az Európai Unió felé is.