Területe: 33 846 km²; lakossága: 4 201 527 fő (2008); fővárosa: Chişinău (Kişinöv / Кишинёв / Кишинів); hivatalos nyelve: moldovai (román), regionális kisebbségi nyelvként használják még Gagauziában a gagauzt és az oroszt, Transznisztriában az oroszt és az ukránt; közigazgatási beosztása: 32 kerület (raion), 3 város (municipiu), 1 autonóm régió (Gagauzia, regiune autonomă) és 1 vitatott státusú régió (Transznisztria, regiune cu statut disputa), ezen belül 984 község (localitat); pénzneme: 1 leu = 100 ban; nemzetközi gépkocsijele: MD.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független parlamentáris köztársaság.
Területén dák és szarmata törzsek éltek, melyek összefogásával 1359-ben alakult meg a Moldvai Fejedelemség. Az Oszmán Birodalom terjeszkedése során a fejedelemség megtartotta részleges autonómiáját. 1812-től a mai Moldova területét Oroszországhoz csatolták, és megkezdődött az oroszosítás. Az I. világháború után Moldávia előbb kikiáltotta a függetlenségét, majd 1918-ban egyesült a Román Királysággal. 1940. június 28-án hosszabb vita után megszállta területét a Szovjetunió. A II. világháború alatt Románia visszafoglalta a területet, de később ismét a Szovjetunióhoz került és megalakult a Moldovai Szovjet Szocialista Köztársaság. 1991. augusztus 27.-én kikiáltotta a függetlenségét és belépett a FÁK-ba. Időközben Transznisztria bejelentette elszakadását Moldovától. 2009-ben tüntetések kezdődtek az uralkodó hatalom ellen, minek hatására a kormány lemondott. Moldova céljának tekinti belépését az Európai Unióba.