Izlandi Köztársaság
·
Lýðveldið Ísland

Izland zászlaja

Területe: 103 001 km2; lakossága: 319 756 fő (2008); fővárosa: Reykjavík; hivatalos nyelve: izlandi, széles körben beszélt nyelv még az angol és a dán; közigazgatási beosztása: 8 régió (region), ezen belül: 23 megye (sýsla) és 1 főváros (kaupstaður), ezen belül 78 község (sveitarfélag); pénzneme: 1 króna (korona) = 100 eyrir; nemzetközi gépkocsijele: IS.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független parlamentáris köztársaság.
A szigetet a III. században kelták és norvégok fedezték fel. 850 körül telepítették be a norvégok, valamint az írek és skótok. 930-ban alapították meg a parlamentet, az Alþinget, a világ első parlamentjét. 1000 körül felveszik a kereszténységet. 1262-ben kisebb összetűzések után elismerik a norvég királyt. 1397-ben Dánia uralma alá került. A többszörös természeti katasztrófáknak köszönhetően (vulkánkitörések, fagyos telek,stb.) 1800-ra a lakosság felére zsugorodott. 1874-ben új alkotmányt, 1918-ban autonómiát kapott az ország. 1944 június 17.-én függetlenné vált Dániától. 1949-ben a NATO alapító tagja úgy, hogy nincs fegyveres hadereje. 2009-ben tárgyalásokat kezdett az EU-val a belépésről.

Izland elhelyezkedése Európában

Izland - Ísland (IS)

1937-es területkódok

A Eyjafjarðarsýsla (Akureyri)
B Barðastrandarsýsla (Vatneyri)
D Dalasýsla (Buðardalur)
E Akranes
F Siglufjörður
G Gullbringu og Kjósarsýsla (Hafnarfjörður)
H Húnavatnssýsla (Blonduos)
Í Ísafjarðarsýsla (Ísafjörður)
J Keflavíkurflugvollur
K Skagafjarðarsýsla (Sauðarkrókur)
L Rangárvallasýsla (Hella)
M Mýra og Borgarfjarðarsýsla (Bogarnes)
N Neskaupsstaður
Ó Ólafsfjörður
P Snæfellsnessýsla (Helgafell)
R Reykjavík
S Norður Múlasýsla (Seyðisfjörður)
T Strandasýsla (Holmavík)
U Suður Múlasýsla (Eskifjörður)
V Vestmannaeyjar
X Árnessýsla (Selfoss)
Y Kópavogur
Z Skaftafellsýsla (Vík)
Þ Þingeyjarsýsla (Husavík)
Ø Keflavíkurkaupstaður (Keflavík)