Nagy-Britannia és Észak-Írország Egyesült Királysága
·
United Kingdom of Great Britain and Northern Ireland
·
Ríocht Aontaithe na Breataine Móire agus Thuaisceart Éireann
·
Rìoghachd Aonaichte Bhreatainn Mhòir agus Èireann a Tuath
·
Rywvaneth Unys Breten Veur ha Kledhbarth Iwerdhon
·
Unitit Kinrick o Great Breetain an Northren Irland
·
Teyrnas Unedig Prydain Fawr a Gogledd Iwerddon

Az Egyesült Királyság zászlaja

Területe: 244 820 km2; lakossága: 61 113 205 fő (2009); fővárosa: London; hivatalos nyelve: de facto az angol, ezen kívül kisebbségi nyelvként elismert az ulsteri ír, a skót gael, a korni, a skót angol (scots) és a walesi; közigazgatási beosztása: 4 ország (country), ezen belül: 21 régió (region) és 6 megye, ezen belül: 32 tanácsi kerület (council area), 6 nagyvárosi megye (metropolitan county), 28 shire megye (shire county) és 1 adminisztratív terület (administrative area), ezen belül: 36 nagyvárosi kerület (metropolitan district), 227 kerület (district), 77 egséges hatóság (unitary authorities), 32 önkormányzat (borough) és 2 sui generis kerület (sui generis disctrict), valamit 3 koronafüggőség (crown dependency) és 14 tengerentúli terület (overseas territory); pénzneme: 1 Pound Sterling (£ - font sterling) = 100 penny; nemzetközi gépkocsijele: GB.

Közlekedés módja: baloldali; rendszámok kiadása: a tulajdonos készíti el, szabvány alapján.

Független parlamentáris demokrácia és alkotmányos monarchia.
A brit szigetek őslakosai a kelták voltak. Róma i. e. 43-ban szállta meg Angliát, uralma 409-ig tartott. Ekkor jüt, angol és szász törzsek, valamint vikingek telepedtek meg a szigeteken. 832-ben megalapították a Skót királyságot, miközben a dánok leigázták Kelet-Angliát. 1066-ban Hódító Vilmos megalapította a ma is uralkodó dinasztiát. 1301-ben Anglia elfoglalta Walest, de Skóciát nem tudta megszerezni. 1337-ben kitört a százéves háború Franciaországgal, miközben az országban tomboló pestisjárvány kiirtotta a lakosság harmadát. 1534-ben megalakult az anglikán egyház. 1542-ben egyesült Anglia és Wales. 1588-ban Anglia legyőzte a spanyol hajóhadat. 1603-ban Skócia és Anglia perszonálunió lett, 1707-ben pedig teljesen egyesült a két ország Nagy Britannia Egyesült Királysága néven. 1775 és 1783 között, az amerikai függetlenségi háborúval az ország elvesztette a mai Egyesült Államok területén a birtokait. 1801-ben Nagy Britannia és Írország egyesült. Az I. világháború után Nagy Britannia megkapott néhány török gyarmatot, így 1921-ben volt a brit gyarmatbirodalomnak legnagyobb kiterjedése. Ugyanekkor az Ír Szabadállam függetlenné vált. A II. világháborúban nagy veszteséget szenvedett, de a háborút követő bevándorlási hullám ismét felélénkítette a gazdaságot.
1973. január 1. óta alapító tagja az Európai Uniónak.

Az Egyesült Királyság elhelyezkedése Európában

Hivatalos honlap

PP

Navigáció: Főoldal | Rendszámok | Európa | Egyesült Királyság | Brit koronafüggőségek

Egyesült Királyság -

   United Kingdom (GB)

Brit koronafüggőségek

A koronafüggőségek (crown dependencies) a brit Korona tulajdonai, eltérően a brit tengerentúli területektől és az Egyesült Királyság gyarmataitól. A koronafüggőségek: a Csatorna-szigetek bailiffségei (Jersey és Guernsey) és az Ír tengeren Man.

Egyikük sem része az Egyesült Királyságnak vagy az Európai Uniónak, de tagjai a Brit-Ír Tanácsnak. 2005-től mindhárom koronafüggőségnek van egy főminisztere (angolul Chief Minister), mint kormányfő, de mint a brit Korona tulajdonai, egyik sem szuverén állam a maga jogán.

A koronafüggőségek védelméért és nemzetközi kapcsolataiért a brit kormány felelős, de mindhárom függőségnek saját vám- és bevándorlási felelőssége van. 2001-ig a brit belügyminisztérium (Home Office) felelt a koronafüggőségekért, de ez a feladat a Lordkancellár Hivatalához került, amelyet ma Alkotmányos Ügyek Hivatalának neveznek.

Törvénykezés szempontjából a brit törvények általában nem vonatkoznak a koronafüggőségekre, ahogy a koronafüggőségek törvényei sem vonatkoznak a brit szigetekre, sőt egymásra sem.

A globalizálódó világ kihívásai arra vezették a koronafüggőségeket, hogy az utóbbi években maguk kössenek egyre több nemzetközi szerződést az Egyesült Királyságtól függetlenül, ami alkotmányos joguk. Ezek az egyezmények tipikusan az adókat, a pénzügyeket, a környezetvédelmet a kereskedelmet érintik, kivéve a honvédelmet és a nemzetközi képviseletek nyitását. A brit kormány az utóbbi években ahhoz is hozzájárult, hogy a függőségek saját tárgyalásokat folytassanak Franciaországgal például az atomenergia felhasználását illető kérdésekben, olyan mértékben tértek el egymástól a függőségek és a brit kormány nézetei ezekben a kérdésekben.

Az Egyesült Királyság közelsége miatt azonban sok a közös intézmény. Például a BBC rádió- és tévé-csatornákat működtet a Csatorna-szigeteken (de nem Manon). A szigetek megtartották saját posta és telekommunikációs szolgáltatásaik függetlenségét, de részt vesznek a Királyság telefonszám-elosztó és irányítószám rendszerében. De minden szigetnek külön autójele van (GBA – Alderney, GBG – Guernsey, GBJ – Jersey, GBM – Man), külön internet kódjai (.gg – Guernsey, .je – Jersey, .im – Man) és külön ISO kódjaik.

A koronafüggőségek nem csatlakoztak az Európai Unióhoz, amikor Nagy-Britannia belépett, de kapcsolataikat az EU-val egyezmények bonyolult rendszere szabályozza.

A koronafüggőségek részei a következők:

A lakatlan szigetek értelemszerűen nem használnak járműveket. Herm és Sark szigetén vannak kisebb mezőgazdasági járművek, motorkerékpárok, de ezek nem kapnak rendszámot, csak sorszámozva vannak, amit egyszerűen ráfestenek a járművekre. Természetesen ezekkel a járművekkel az Egyesült Királyság és más országok területén nem lehet közlekedni.