Algériai Népi Demokratikus Köztársaság
·
ﺍﻟﺨﻤﻬﻮﺭﻳﺔ ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮﻳﺔ ﺍﻟﺪﻳﻤﻘﺮﺍﻃﻴﺔ ﺍﻟﺸﻌﺒﻴﺔ
·
ⵜⴰⴳⴷⵔⴷⴰ ⵜⴰⵎⴻⴳⴷⴰⵢⵜ ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⵏ ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ
·
Tagduda tamegdayt taγerfant n Dzayer·
République algérienne démocratique et populaire

Algéria zászlaja

Területe: 2 381 741 km2; lakossága: 34 895 000 fő (2009); fővárosa: ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮ / ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ / Dzayer / Alger (Algír); hivatalos nyelve: algériai arab, ezen kívül nemzeti nyelv még a berber (tifinagh és latin írással), valamint széles körben ismert, de hivatalosan nem jegyzett nyelv a francia; közigazgatási beosztása: 48 tartomány (ﻭﻻﻳﺔ), ezen belül 553 kerület (ﺩﺍﺋﺭﺔ), ezen belül 1545 község (ﺑﻠٔﺩﻴﺔ); pénzneme: 1 ﺩﻴﻨﺎﺭ (dínár) = 100 ﺳﻨﺘﻴﻢ (centime); nemzetközi gépkocsijele: DZ.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kell elkészíttetnie mindkét rendszámot (francia minta).

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Már az őskorban is lakták a területet (kapszi kultúra). Az ókorban berberek népesítették be, majd a numídiai birodalom része lett. Később az északi része a Római Birodalom része lett, ez időben terjedt el a kereszténység. Róma bukása után előbb a berberek, majd Bizánc uralkodott a vidéken, egészen a 8. századig, mikor is az arabok vették birtokba a területet. A népesség iszlamizálódott, és berber dinasztiák uralkodtak rajtuk. A XV.-XVI. században a tengerparti városokat hosszabb rövidebb ideig spanyolok foglalták el. Ezért a helyiek a törökökhöz fordultak segítségért. 1518-ra az egész akkori ország török kézre került. Egészen 1816-ig török uralom alatt állt, helyi vezetéssel, de hivatalosan az Oszmán Birodalomhoz tartozva, főként kalózkodásból élve. A sok kalóztámadást megunva, Franciaország 1930 és 1934 között elfoglalta az országot. 1870-től Franciaország tengerentúli megyéje lett. Ezután gazdasága fellendült. A II. világháború alatt számos francia ide menekült. Közben 1933-tól szervezkedés indult a függetlenségért, ami végül 1956-ban fegyveres felkeléssé vált. 1960-ban Franciaország elismerte Algéria önrendelkezési jogát. A függetlenedés után a franciák nagy része elhagyta az országot, nagy államosítások kezdődtek. Az ország belépett az Arab Ligába. A '80-as évek végére iszlamista mozgalmak indultak, melyek iszlám államformát és jogrendet követeltek. A FIS nevű terrorszervezet robbantásokkal is küzdött a hatalom ellen. Ezeket a fegyveres megmozdulásokat végül is csak a XXI. század elején sikerült megállítani.

Algéria elhelyezkedése Afrikában

Az arab nevek átírása a széles körben használt DIN 31635 szabvány szerint, a berber pedig a berber latin ábécé szerint történik.

Algéria - الجزائر (DZ)

Történelmi rendszámok

Ezek a rendszámok ma már nem használhatóak.

1963-as sorozat

1963 és 1976 között volt használatos.

A 17086CT Al-Ǧazā'ir   A 525/Al-Ǧazā'ir EW

Méretei: az egysoros: 520 mm * 110 mm; kétsoros: 340 mm * 220 mm.

Formátum: elöl fehér hátul sárga alapon fekete karakterek, fekete keret vagy keret nélkül; latin és arabbetűs írás; kódolás: T &&&&9AA TTTTT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321. A rendszám jobb oldalán a területkód arab betűkkel is ki van írva.

Megjegyzések:

  • A korai rendszámok fekete alapon fehér vagy ezüstszínű karakterekkel voltak írva.
  • A kétsoros rendszámokon a felső sorban a területkód és a sorozatszám számjegyei, az alsó sorban a területkód arab változata valamint a sorozatszám betűkarakterei láthatók: T &&&&9/TTTTT AA.

1951-es sorozat

1951 és 1963 között volt használatos.

31 M 9J   108 BK 92

H 4752 TT

Méretei: változóak.

Formátum: fekete alapon fehér vagy ezüstszínű karakterek, fehér keret vagy keret nélkül; latinbetűs írás; kódolás: &&&&9 @A TT (területkódok itt); sorozatszámok növekedési sorrendje: 54321.

Megjegyzések:

  • A vörös alapú rendszámok ideiglenes rendszámok. Ezeken az utolsó két karakter általában TT.
  • 1951 előtt a rendszámok formátuma &&&9-AL&& volt. Sajnos erről a sorozatról nem áll rendelkezésre képanyag.