Algériai Népi Demokratikus Köztársaság
·
ﺍﻟﺨﻤﻬﻮﺭﻳﺔ ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮﻳﺔ ﺍﻟﺪﻳﻤﻘﺮﺍﻃﻴﺔ ﺍﻟﺸﻌﺒﻴﺔ
·
ⵜⴰⴳⴷⵔⴷⴰ ⵜⴰⵎⴻⴳⴷⴰⵢⵜ ⵜⴰⵖⴻⵔⴼⴰⵏⵜ ⵏ ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ
·
Tagduda tamegdayt taγerfant n Dzayer·
République algérienne démocratique et populaire

Algéria zászlaja

Területe: 2 381 741 km2; lakossága: 34 895 000 fő (2009); fővárosa: ﺍﻟﺨﺬﺍﺋﺮ / ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ / Dzayer / Alger (Algír); hivatalos nyelve: algériai arab, ezen kívül nemzeti nyelv még a berber (tifinagh és latin írással), valamint széles körben ismert, de hivatalosan nem jegyzett nyelv a francia; közigazgatási beosztása: 48 tartomány (ﻭﻻﻳﺔ), ezen belül 553 kerület (ﺩﺍﺋﺭﺔ), ezen belül 1545 község (ﺑﻠٔﺩﻴﺔ); pénzneme: 1 ﺩﻴﻨﺎﺭ (dínár) = 100 ﺳﻨﺘﻴﻢ (centime); nemzetközi gépkocsijele: DZ.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: a tulajdonosnak kell elkészíttetnie mindkét rendszámot (francia minta).

Független elnöki-parlamentáris köztársaság.
Már az őskorban is lakták a területet (kapszi kultúra). Az ókorban berberek népesítették be, majd a numídiai birodalom része lett. Később az északi része a Római Birodalom része lett, ez időben terjedt el a kereszténység. Róma bukása után előbb a berberek, majd Bizánc uralkodott a vidéken, egészen a 8. századig, mikor is az arabok vették birtokba a területet. A népesség iszlamizálódott, és berber dinasztiák uralkodtak rajtuk. A XV.-XVI. században a tengerparti városokat hosszabb rövidebb ideig spanyolok foglalták el. Ezért a helyiek a törökökhöz fordultak segítségért. 1518-ra az egész akkori ország török kézre került. Egészen 1816-ig török uralom alatt állt, helyi vezetéssel, de hivatalosan az Oszmán Birodalomhoz tartozva, főként kalózkodásból élve. A sok kalóztámadást megunva, Franciaország 1930 és 1934 között elfoglalta az országot. 1870-től Franciaország tengerentúli megyéje lett. Ezután gazdasága fellendült. A II. világháború alatt számos francia ide menekült. Közben 1933-tól szervezkedés indult a függetlenségért, ami végül 1956-ban fegyveres felkeléssé vált. 1960-ban Franciaország elismerte Algéria önrendelkezési jogát. A függetlenedés után a franciák nagy része elhagyta az országot, nagy államosítások kezdődtek. Az ország belépett az Arab Ligába. A '80-as évek végére iszlamista mozgalmak indultak, melyek iszlám államformát és jogrendet követeltek. A FIS nevű terrorszervezet robbantásokkal is küzdött a hatalom ellen. Ezeket a fegyveres megmozdulásokat végül is csak a XXI. század elején sikerült megállítani.

Algéria elhelyezkedése Afrikában

Az arab nevek átírása a széles körben használt DIN 31635 szabvány szerint, a berber pedig a berber latin ábécé szerint történik.

Algéria - الجزائر (DZ)

Területkódok 1976-tól

01 ﺃﺩﺭﺍﺭ | fr. Adrar
02 ﺍﻟﺸﻠﻒ | fr. Chlef
03 الأغواط | fr. Laghouat
04 ﺃﻡ ﺍﻟﺒﻮﺍﻗﻰ | fr. Oum al-Bouaghi
05 باتنة | fr. Batna
06 بجاية | ber. ⴱⴳⴰⵢⴻⵜ / Bgayet | fr. Béjaïa
07 ﺑﻨﺴﻜﺮﺓ | ber. ⵜⵉⴱⴻⵙⴽⴻⵔⵜ / Tibeskert | fr. Biskra
08 بشار | ber. ⴱⴻⵛⴰⵔ / Becar | fr. Béchar
09 ﺍﻟﺒﻠﻴﺪﺓ | fr. Blida
10 ﺍﻟﺒﻮﻳﺮﺓ | ber. ⵜⵓⴱⵉⵔⴻⵜ / Tubiret | fr. Blouïra
11 ﺗﻤﻨﺮﺍﺷﺖ | ber. ⵜⴰⵎⴰⵏⵖⴰⵙⴻⵜ / Tamanγaset | fr. Tamanrasset
12 ﺗﺒﺴﺔ | fr. Tébessa
13 تلمسان | fr. Tlemcen
14 تيارت | ber. ⵜⴰⵀⴻⵔⵜ / Tahert | fr. Tiaret
15 تيزي وزو | ber. ⵜⵉⵣⵉ ⵡⴻⵣⵣⵓ / Tizi Wezzu | fr. Tizi Ouzou
16 الجزائر | ber. ⴷⵣⴰⵢⴻⵔ / Dzayer | fr. Alger
17 ﺍﻟﺨﻠﻔﺔ | fr. Djelfa
18 ﺨﻴﺨﻞ | ber. ⵉⴳⵉⵍⴳⵉⵍⵉ / Igilgili | fr. Jijel
19 سطيف | fr. Sétif
20 سعيدة | fr. Saïda
21 ﺳﻜﻴﻜﺪﺓ | fr. Skikda
22 ﺳﻴﺪﻱ ﺑﻠﻌﺒﺎﺱ | fr. Sidi Bel Abbès
23 عنابة | fr. Annaba / Bône
24 ﻗﺎﻟﻤﺓ | fr. Guelma
25 قسنطينة | fr. Constantine
26 المدية | fr. Médéa
27 مستغانم | fr. Mostaganem
28 ﺍﻟﻤﺴﻴﻠﺔ | fr. M'Sila
29 ﻣﻌﺴﻜﺮ | fr. Mascara
30 ﻭﺭﻗﻠﺔ | fr. Ouargla
31 وهران | fr. Oran
32 ﺍﻟﺒﻴﺾ | fr. El Bayadh
33 ﺍﻟﻴﺰﻱ | fr. Illizi
34 ﺑﺮﺝ ﺑﻮ ﻋﺮﻳﺮﻳﺞ | fr. Bordj Bou Arréridj
35 ﺑﻮﻣﺮﺩﺍﺱ | ber. ⴱⵓⵎⴻⵔⴷⴰⵙ / Bumerdas | fr. Boumerdès
36 ﺍﻟﻂﺎﺭﻑ | fr. El Taref
37 ﺗﻨﺪﻭﻑ | fr. Tindouf
38 ﺗﺴﻤﺴﻴﻠﺖ | fr. Tissemsilt
39 ﺍﻟﻮﺍﺩﻱ | fr. El Oued
40 ﺧﻨﺸﻠﺔ | ber. ⵅⴻⵏⵛⵍⴰ / Xencla | fr. Khenchela
41 ﺳﻮﻕ ﺃﻫﺮﺍﺱ | fr. Souk Ahras
42 ﺗﻴﺒﺎﺯﺓ | fr. Tipaza
43 ميلة | fr. Mila
44 ﻋﻴﻦ ﺍﻟﺪﻓﻠﻰ | fr. Aïn Defla
45 ﺍﻟﻨﻌﺎﻣﺔ | fr. Naâma
46 ﻋﻴﻦ ﺗﻤﻮﺷﻨﺖ | fr. Aïn Témouchent
47 ﻏﺮﺩﺍﻳﺔ | ber. ⵜⴰⵖⴻⵔⴷⴰⵢ㵜 / Taγerdayt | fr. Ghardaïa
48 ﻏﻠﻴﺬﺍﻥ | fr. Relizane