Svájci Államszövetség
·
Schweizerische Eidgenossenschaft
·
Confédération suisse
·
Confederazione Svizzera
·
Confederaziun svizra

·
Schwiizerischi Eidgnosseschaft
·
Confèdèracion suisse
·
Cunfederaziun Svìzzera

Svájc zászlaja

Területe: 41 284 km2; lakossága: 7 782 900 fő (2009); fővárosa: Bern/Berne/Berna/Berna; hivatalos nyelve: a német, a francia, az olasz, és Graubündenben regionális szinten a romans (rétoromán), ezen kívül a német nyelvterületen a népnyelv a svájci német (Schwyzerdütsch), francia nyelvterületen egyes körzetekben a romand, és az olasz nyevterületen a népnyelv a ticinói (ticin(é)es); közigazgatási beosztása: 26 kanton (Kanton/canton/cantone/chantun), ezen belül 117 kerület (Bezirk/district/distretto/district), 10 adminisztratív körzet (Verwaltungskreis/district/distretto/district), 5 adminisztratív régió (Verwaltungsregion/arrondissement/distretto/district), 5 törvényhatóság (Amt/district/distretto/district), 5 törvényhatósági körzet (Amtei/district/distretto/district), 8 választókerület (Wahlkreis/cercle communal/distretto/circul), 77 körzet (Kreis/cercle communal/distretto/district), 9 adminisztratív kerület (Distrikt/district/distretto/district), ezen belül 2596 község (Gemeinde/commune/comune/vischnanca); pénzneme: 1 Schweizer Frank/franc suisse/franco svizzero/franc svizzer (svájci frank) = 100 Rappen/centime/centesimo/rap; nemzetközi gépkocsijele: CH.

Közlekedés módja: jobboldali; rendszámok kiadása: párban.

Független szövetségi állam parlamentáris és közvetlen demokráciával
Az ország eredeti lakói a helvétek voltak. A Római Birodalom bukása után a népvándorlás során betelepültek a mai népek őslakói (alemannok, frankok, burgundok, és különböző itáliai törzsek. Nagy Károly idején egy része a Frank Birodalomhoz tartozott. Később az egyes kereskedővárosok szélesebb körű autonómiát szereztek maguknak. 1291-ben alakult meg a mai államszövetség elődje, amelyet eredetileg a Habsburgok ellen szerveztek. 1315-ben alakult meg a Svájci Konföderáció. 1648-ban ismerték el végelegesen az ország függetlenségét, bár Napóleon elfoglalta és kikiáltotta a Helvét Köztársaságot. 1815-ben állt vissza ismét az eredeti állapot. Svájc semlegességet hirdet, nem tagja a NATO-nak, sem az Európai Uniónak.

Svájc elhelyezkedése Európában

Svájc - Schweiz/Suisse/Svizzera/

   Svizera
(CH)

1932 előtti kantonkódok

Az 1932 előtti rendszámokon a sorozatszámok intervallumai határozták meg azt, hogy melyik kantonban adták ki az adott rendszámot, mégpedig a következő módon:

1 - 1000 Zürich (Zurich / Zurigo / Turitg)
1001 - 2200 Bern (Berne / Berna / Berna)
2201 - 2600 Luzern (Lucerne / Lucerna / Lucerna)
2601 - 2700 Uri (Uri / Uri / Uri)
2701 - 2900 Schwyz (Schwytz / Svitto / Sviz)
2901 - 3000 Unterwalden-Obwalden (Unterwald-Obwald / Untervaldo-Obvaldo / Silvania-Sursilvania)
3001 - 3100 Unterwalden-Nidwalden (Unterwald-Nidwald / Untervaldo-Nidvaldo / Silvania-Sutsilvania)
3101 - 3300 Glarus (Glaris / Glarona / Glaruna)
3301 - 3400 Zug (Zoug / Zugo / Zug)
3401 - 3800 Fribourg (Freiburg / Friburgo / Friburg)
3801 - 4100 Solothurn (Soleure / Soletta / Soloturn)
4101 - 4600 Basel-Stadt (Bâle-Ville / Basilea Città / Basilea-Citad)
4601 - 4800 Basel-Landschaft (Bâle-Campagne / Basilea-Campagna / Basilea-Champagna)
4801 - 5000 Schaffhausen (Schaffhouse / Sciaffusa / Schaffusa)
5101 - 5200 Appenzell Außerrhoden (Appenzell Rhodes-Extérieures / Appenzello Esterno / Appenzell Dadora)
5201 - 5300 Appenzell Innerrhoden (Appenzell Rhodes-Intérieures / Appenzello Interno / Appenzell Dadens)
5301 - 5800 Sankt Gallen (Saint-Gall / San Gallo / Son Gagl)
5801 - 6000 Graubünden (Grischun / Grigioni / Grisons)
6001 - 6400 Aargau (Argovie / Argovia / Argovia)
6401 - 6700 Thurgau (Thurgovie / Turgovia / Turgovia)
6701 - 7100 Ticino (Tessin / Tessin / Tessin)
7101 - 8100 Vaud (Waadt / Vaud / Vad)
8101 - 8400 Valais (Wallis / Vallese / Vallais)
8401 - 8800 Neuchâtel (Neuenburg / Neuchâtel / Neuchâtel)
8801 - 9999 Genève (Genf / Ginevra / Genevra)