Azerbajdzsán - Azǝrbaycan (AZ)

Területkódok

Az alábbi táblázatban az egyes neveket megadom többféle írásmóddal is, mivel az azeri nevek helyesírása többször megváltozott: 1922-ben (latin bevezetése), 1933-ban (módosított latin), 1939-ben (cirill bevezetése), 1958-ban (módosított cirill), 1991-ben (latin bevezetése), 1992-ben (módosított latin). Az 1922 előtti írásmódok (többnyire arab) itt nem szerepelnek, hiszen abban az időben Azerbajdzsánról még nem beszélhetünk.

Rend-
szám-
kód
Terület Térkép-
szám1
01 Abşeron rayonu [ɑbʃeˈɾon]   Wikipédia
régies írásmóddal: Abзeron rajonyAbşeron rajonuАбшерон районуАбшерон рајонуAbşeron rayonu
(oroszul Апшеронский район [ɐpʃɨˈron])
Van egy exklávéja Bakı şəhəri területén.
A1
02 Ağdam rayonu [ˈɑɣd̪ɑm]   Wikipédia
régies írásmóddal: Agdam rajonyAƣdam rajonuАғдам районуАғдам рајонуAğdam rayonu
(örményül Աղդամի շրջան [ˈɑʁdɑm])
Nyugati része örmény (hegyi-karabahi) uralom alatt áll.
A3
03 Ağdaş rayonu [ˈɑɣd̪ɑʃ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Agdaз rajonyAƣdaş rajonuАғдаш районуАғдаш рајонуAğdaş rayonu
A4
04 Ağcabǝdi rayonu [ɑɣʤɑˈbæd̪i]   Wikipédia
régies írásmóddal: Agçabǝdi rajonyAƣcabǝdi rajonuАғҹабәди районуАғҹабәди рајонуAğcabädi rayonu
1963 és 1965 között területe Ağdam rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ағдам рајону) tartozott.
A2
05 Ağstafa rayonu [ɑɣˈs̪t̪ɑfɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Aƣstafa rajonuАғстафа районуАғстафа рајонуAğstafa rayonu
(oroszul Акстафинский район [ɐkstɐˈfa])
1939-ben vált ki Qazax rayonuból (korabeli írásmóddal: Qazax rayonuГазах району), de 1959-ben ismét összevonták őket. 1990-ben alakult meg ismét.
A5
06 Ağsu rayonu [ˈɑɣs̪u]   Wikipédia
régies írásmóddal: Agsy rajonyAƣsu rajonuАғсу районуАғсу рајонуAğsu rayonu
A6
07 Astara rayonu [ɑs̪ˈt̪ɑɾɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Astara rajonyAstara rajonuАстара районуАстара рајонуAstara rayonu
1963 és 1965 között területe Lǝnkǝran rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ләнкәран рајону) tartozott.
A8
08 Balakǝn rayonu [bɑlɑˈcæn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Balakǝn rajonyBalakǝn rajonuБалакән районуБалакән рајонуBalakän rayonu
(oroszul Балакенский район [bɐlɐˈkʲen] | grúzul ბელაქანის რაიონი [bɛłɑˈkʰɑni] | avarul Билкан район [bilˈkan])
1963 és 1965 között területe Zaqatala rayonuhoz (korabeli írásmóddal Загатала рајону) tartozott.
A10
09 Bǝrdǝ rayonu [ˈbæɾd̪æ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Bǝrdǝ rajonyBǝrdǝ rajonuБәрдә районуБәрдә рајонуBärdä rayonu
A11
10 Bakı şəhəri [bɑˈcɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝriBakь şǝhǝriБакы шәһәриBakı şähäri
(oroszul город Баку [bɐˈku])
Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne.
További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk.
A9
11 Beylǝqan rayonu [bejlæˈkɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Bejlǝkan rajonyBejlǝqan rajonuБейләкан районуБејләкан рајонуBeyläqan rayonu
A12
12 Bilǝsuvar rayonu [bilæs̪uˈvɑɾ]   Wikipédia
Eredeti neve megegyezett a mai nevével (Bilǝsyvar rayonu → Bilǝsuvar rayonu). 1938-ban átnevezték, Puşkin rayonuПушкин районуПушкин рајону lett. 1963-ban összeolvasztották Cǝlilabad rayonuval, de 1964-ben újra különvált, egyúttal eredeti nevét (Биләсувар рајонуBiläsuvar rayonuBilǝsuvar rayonu) ismét visszakapva.
A13
13 Nem használják.  
14 Cǝbrayıl rayonu [ˈʤæbrɑjɯl]   Wikipédia
régies írásmóddal: Cǝbrajı̡l rajonyÇǝʙrajьl rajonuҸәбрайыл районуҸәбрајыл рајонуCäbrayıl rayonu
(örményül Հադրութի շրջան [ˈhɑdrutʰ])
1993 óta a teljes terület örmény (hegyi-karabahi) uralom alatt áll.
A14
15 Cǝlilabad rayonu [ʤælilˈɑbɑd̪]   Wikipédia
Eredetileg Astraxanbazar rayonuAstraxanʙazar rayonuАстраханбазар рајону volt a neve. 1967-ben kapta meg ma is használatos (Ҹәлилабад рајонуCälilabad rayonuCǝlilabad rayonu) nevét.
A15
16 Daşkǝsǝn rayonu [d̪ɑʃˈkæs̪æn]   Wikipédia
Eredetileg Dəstəfyr rajonyDəstəfur rajonuДәстәфур районуДәстәфур рајону volt a neve. 1956-ban kapta meg ma is használatos (Дашкәсән рајонуDaşkäsän rayonuDaşkǝsǝn rayonu) nevét. 1963 os 1965 között területe Xanlar rayonuhoz (korabeli írásmóddal Ханлар рајону) tartozott.
A16
17 Şabran rayonu [ˈʃɑbɾɑn]   Wikipédia
Eredetileg Dǝvǝçi rajonyDǝvǝci rajonuДәвәчи районуДәвәчи рајонуDäväçi rayonuDǝvǝçi rayonu volt a neve. 1963-tól 1965 ig területe Abşeron rayonuhoz (korabeli írásmóddal Абшерон рајону) tartozott. 1992-ben területének egy részén kialakítottak egy új közigazgatási egységet, Siyǝzǝn rayonu néven. 2010-ben kapta meg ma is használatos nevét.
A17
18 Şirvan şəhəri [ʃiɾˈvɑn]   Wikipédia
Eredti neve Zybovqa зəhəriZuʙovka şǝhǝri (oroszul город Зубовка) volt. 1938-ban új nevet kapott, Əli Bajramlь şəhəriӘли Байрамлы шәһәриӘли Бајрамлы шәһәриÄli Bayramlı şəhəriƏli Bayramlı şəhəri lett. 2008-ban kapta meg ma is használatos nevét.
A7
19 Füzuli rayonu [fyz̪uˈli]   Wikipédia
(örményül Հադրութի շրջան [ˈhɑdrutʰ])
Eredti neve Karabylak rajony volt. 1930-ban megjapta a Karjaƣin rajonyQarjagin rajonyГаряҝин районуГарјаҝин рајону nevet. 1959-ben ismét átnevezték, ekkor lett Фүзули рајонуFüzuli rayonu. Nyugati része 1993 óta örmény (hegyi-karabah) fennhatóság alatt áll.
A18
20 Gǝncǝ şəhəri [ˈɟænʤæ]   Wikipédia
A város neve az Orosz Birodalom idején город Елизаветполь volt. 1920-ban átnevezték Ƣǝncǝ зəhəriGǝnçǝ şəhəri névre. 1935-ben ismét új nevet kapott, Kirovabad şəhəriКировабад шәһәри lett. 1989-ben visszakapta a Gäncä şähäriGǝncǝ şəhəri nevet.
A20
21 Gǝdǝbǝy rayonu [ɟæˈd̪æbæj]   Wikipédia
(oroszul Кедабекский район [kʲɪˈdabʲɪk])
Eredeti neve Rustəm Əlijev rajonuRystəm Əlijev rajonu volt. 1938-ban kapta meg ma is használatos nevét (Gǝdǝbǝj rajonuҜәдәбәй районуҜәдәбәј рајонуGädäbäy rayonuGǝdǝbǝy rayonu).
A19
22 Goranboy rayonu [ɟoˈɾɑnboj]   Wikipédia
Eredetileg is a mai nevét (Ƣoranboj rajonuGoranboj rajonu) viselte. 1930-ban a fővárost és a kerületet kölönválasztották, mindkettő önálló önkormányzatot kapott. A kerületet 1938-ban átnevezték Qasьm Ismajьlov rajonuГасым Исмайылов районуГасым Исмајылов рајону névre. 1991-ben összevonták a várost és a kerületet, egyúttal visszakapta eredeti, ma használatos nevét (Goranboy rayonu) is. Déli részére Շահումյանի շրջան néven igényt tart Hegyi-Krabah.
A21
23 Göyçay rayonu [ˈɟœjʧɑj]   Wikipédia
régies írásmóddal: Ƣɵjçaj rajonyGɵjcaj rajonuҜөйчай районуҜөјчај рајонуGöyçay rayonu
A22
24 Hacıqabul rayonu [hɑʤɯˈɡɑbul]   Wikipédia
régies írásmóddal: Hacı̡kabyl rajonyHaçьqabul rajonuХаҹыгабул районуХаҹыгабул рајонуHacıqabul rayonu
A23
25 Göygöl rayonu [ˈɟœjɟœl]   Wikipédia
Eredetileg Xanlar rajonyXanlar rajonuХанлар районуХанлар рајонуXanlar rayonu volt a neve. 1992-ben leválasztották róla Samux rayon területét. 2008-ban kapta meg ma is használatos nevét.
A61
26 Xocalı rayonu [xoʤɑˈlɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Xocalı̡ rajonyXocalь; rajonuХоҹалы районуХоҹалы рајонуXocalı rayonu
(örményül Ասկերանի շրջան [ɑsˈkɛɾɑn])
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll.
Xankǝndi şəhəri [ˈxɑncænd̪i]   Wikipédia
régies írásmóddal: Xanqǝndi зəhəriXankǝndi şəhəriХанкәнди шәһәриXankändi şähäri
(örményül Ստեփանակերտ [stɛpʰɑnɑˈkɛɾt])
A város régi örmény neve Վարարակն volt. Azeriül mindig is a ma használatos nevén nevezték. Mai örmény nevét 1923-ban kapta. A város 1993 óta örmény (helyi-karabahi) fennhatóság alatt áll.
A63
A60
27 Xaçmaz rayonu [ˈxɑʧmɑz]   Wikipédia
régies írásmóddal: Xaçmaz rajonyXacmaz rajonuХачмаз районуХачмаз рајонуXaçmaz rayonu
(lezgiül Хъачмаз район [ˈqʰaʧʻmaz])
1963 és 1965 között felosztották Quba rayonu és Qusar rayonu között, majd újból visszaállították eredeti formájában.
A59
28 Xocavǝnd rayonu [xoʤɑˈvænd̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Xocavǝnd rajonyXoçavǝnd rajonuХоҹавәнд районуХоҹавәнд рајонуXocavänd rayonu
(örményül Մարտունու շրջան – északkeleti rész, és Հադրութի շրջան – délnyugati rész)
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll.
A64
29 Xızı rayonu [ˈxɯz̪ɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Хызы рајонуXızı rayonu
1990-ben alapították.
A62
30 İmişli rayonu [iˈmiʃli]   Wikipédia
régies írásmóddal: Imiзli rajonyImişli rajonuИмишли районуИмишли рајонуİmişli rayonu
A24
31 İsmayıllı rayonu [is̪mɑˈjɯllɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Ismajı̡llı̡ rajonyIsmajьllь rajonuИсмайыллы районуИсмајыллы рајонуİsmayıllı rayonu
A25
32 Kǝlbǝcǝr rayonu [kælbæˈʤær]   Wikipédia
régies írásmóddal: Qǝlbǝcǝr rajonyKǝlbǝçǝr rajonuКәлбәҹәр районуКәлбәҹәр рајонуKälbäcär rayonu
(kurdul Kelbecer qeza [kɛlbɛˈʤɛɾ] | örményül Քարվաճառի շրջան [kʰɑɾvɑˈʧɑr])
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll (nyugati részének Շահումյանի շրջան, keleti részének Մարտակերտի շրջան lett a neve).
A26
33 Kürdǝmir rayonu [cyɾd̪æˈmiɾ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Qurdǝmir rajonyKyrdǝmir rajonuКүрдәмир районуКүрдәмир рајонуKürdämir rayonu
A27
34 Qax rayonu [ɡɑx]   Wikipédia
régies írásmóddal: Kax rajonyQax rajonuГах районуГах рајонуQax rayonu
(lezgül район Ках [kaχ] | oroszul Гахский район [ɡax])
A38
35 Qazax rayonu [ɡɑˈz̪ɑx]   Wikipédia
régies írásmóddal: Kazax rajonyQazax rajonuГазах районуГазах рајонуQazax rayonu
1939-ben vált ki belőle Ağstafa rayonu (korabeli írásmóddal Aƣstafa rajonuАғстафа районуАғстафа рајону), de 1959-ben ismét összevonták őket, de 1990-ben ismét szétváltak, ez az állpot áll fenn ma is. Van két exklávéja (Yuxarı Əskipara/Վերին Ոսկեպար és Barxudarlı/Բարխուդարլի) Örményország területén, amelyeket a karabahi háború során az örmények elfoglaltak, az azeri lakosságot elűzték, majd a településeket lerombolták.
A39
36 Qǝbǝlǝ rayonu [ɡæbæˈlæ]   Wikipédia
(lezgül Кьвепеле район [q°ʼeˈpele])
Eredeti neve Kytkaзen rajonyQutqaşen rajonuГутгашен районуГутгашен рајонуQutqaşen rayonu volt. 1991-ben kapta meg a mai nevét (Qäbälä rayonuQəbələ rayonu).
A37
37 Qobustan rayonu [ɡobuˈs̪t̪ɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Kobystan rajonyQoʙustan rajonuГобустан районуГобустан рајонуQobustan rayonu
1930-tól 1943-ig és 1960-tól 1990-ig Şamaxı rayonuhoz tartozott.
A40
38 Qusar rayonu [ɡuˈs̪ɑɾ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Kysar rajonyQusar rajonuГусар районуГусар рајонуQusar rayonu
A43
39 Qubadlı rayonu [ɡuˈbɑd̪lɯ]   Wikipédia
(örményül Քաշաթաղի շրջան [kʰɑʃɑˈtʰɑʁi])
régies írásmóddal: Kybadlı̡ rajonyQuʙadlь rajonuГубадлы районуГубадлы рајонуQubadlı rayonu
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll Քաշաթաղի շրջան részeként.
A42
40 Quba rayonu [ɡuˈbɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Kyba rajonyQuʙa rajonuГуба районуГуба рајонуQuba rayonu
(lezgül Къуба район [quˈba])
A41
41 Laçın rayonu [lɑˈʧɯn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Laçı̡n rajonyLacьn rajonuЛачын районуЛачын рајонуLaçın rayonu
(örményül. Քաշաթաղի շրջան [kʰɑʃɑˈtʰɑʁi] | kurdul Laçîn qeza [laːˈʧiːn])
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll.
A28
42 Lǝnkǝran şəhəri və rayonu [læncæˈɾɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Lǝnqǝran зǝhǝriLǝnkǝran şǝhǝriЛәнкәран шәһәриLänkäran şähäri
valamint Lǝnqǝran rajonyLǝnkǝran rajonuЛәнкәран районуЛәнкәран рајонуLänkäran rayonu
A29
A30
43 Lerik rayonu [leˈɾiç]   Wikipédia
régies írásmóddal: Leriq rajonyLerik rajonuЛерик районуЛерик рајонуLerik rayonu
A31
44 Masallı rayonu [mɑˈs̪ɑlːɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Masallı̡ rajonyMasallь rajonuМасаллы районуМасаллы рајонуMasallı rayonu
A32
45 Mingǝçevir şəhəri [minɟæˈʧeviɾ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Minƣǝçevir зǝhǝriMingǝcevir şǝhǝriМинҝәчевир шәһәриMingäçevir şähäri
A33
46 Naftalan şəhəri [nɑftɑˈlɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Naftalan зǝhǝriNaftalan şǝhǝriНафталан шәһәриNaftalan şähäri
A34
47 Neftçala rayonu [neftˈʧɑlɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Neftçala rajonyNeftcala rajonuНефтчала районуНефтчала рајонуNeftçala rayonu
1940 és 1973 között többször egybeolvasztották, illetve különválasztották Salyan rayonuval/tól.
A35
48 Oğuz rayonu [oˈɣuz̪]   Wikipédia
A terület neve 1991-ig Vartaзen rajonyVartaºen rajonuВарташен районуВарташен рајону volt, ekkor kapta meg ma is használatos nevét.
A36
49 Saatlı rayonu [ˈs̪ɑːt̪lɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Saatlı̡ rajonySaatlь rajonuСаатлы районуСаатлы рајонуSaatlı rayonu
1963 és 1965 között Sabirabad rayonuhoz tartozott.
A44
50 Sumqayıt şəhəri [s̪umˈɡɑjɯt̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Sumkajı̡t зǝhǝriSumqajьt şǝhǝriСумгайыт шәһәриSumqayıt şähäri
A53
51 Samux rayon [ˈs̪ɑmux]   Wikipédia
régies írásmóddal: Samyx rajonySamux rajonuСамух районуСамух рајонуSamux rayonu
1954-ben beleolvasztották Сәфәрәлијев рајону területével. 1959-ben ez utóbbit is összeolvasztották Гәнҹә шәһәри területével. 1992-ben alakult meg ismét a mai területés és ma használatos nevével.
A51
52 Salyan rayonu [ˈs̪ɑljɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Saljan rajonySaljan rajonuСалян районуСалјан рајонуSalyan rayonu
1940 és 1973 között többször egybeolvasztották, illetve különválasztották Neftçala rayonuval/tól.
A48
53 Siyǝzǝn rayonu [s̪iˈjæz̪æn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Sijǝzǝn rajonySijǝzǝn rajonuСийәзән районуСијәзән рајонуSiyäzän rayonu
1959 és 1992 között Дәвәчи рајону → Däväçi rayonuhoz tartozott.
A52
54 Sabirabad rayonu [s̪ɑbirɑˈbɑd̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Sabirabad rajonySaʙiraʙad rajonuСабирабад районуСабирабад рајонуSabirabad rayonu
A45
55 Şǝki şəhəri və rayonu [ʃæˈci]   Wikipédia
Eredeti neve Nyxa зǝhǝri/rajonyNuxa şǝhǝri/rajonuНуха шәһәри/районуНуха шәһәри/рајону volt. 1963 és 1965 között Варташен рајону területéhez tartozott. 1968-ban kapta meg ma is használatos (Шәки шәһәри/рајонуŞäki şähäri/rayonuŞəki şəhəri/rayonu) nevét.
A47
A46
56 Şamaxı rayonu [ʃɑmɑˈxɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Зamaxı̡ rajonyŞamaxь rajonuШамахы районуШамахы рајонуŞamaxı rayonu
A49
57 Şǝmkir rayonu [ʃæmˈçiɾ]   Wikipédia
Eredeti neve Зamxor rajonyŞamxor rajonuШамхор районуШамхор рајону volt. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét.
A50
58 Şuşa şəhəri və rayonu [ʃuˈʃɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Зyзa зǝhǝri/rajonyŞuşa şǝhǝri/rajonuШуша шәһәри/районуШуша шәһәри/рајонуŞuşa şähäri/rayonu
(örményül Շուշիի շրջան [ˈʃuʃi])
1992 óta örmény (hegyi-karabahi) megszállás alatt áll.
A55
A54
59 Tǝrtǝr rayonu [ˈt̪æɾt̪æɾ]   Wikipédia
(örményül Մարտակերտի շրջան [mɑɾtɑˈkɛɾt])
Eredeti neve Tǝrtǝr rajonyTǝrtǝr rajonuТәртәр району volt. 1949-ben átnevezték Мирбәшир районуМирбәшир рајону névre 1963 és 1965 között Бәрдә рајону-hoz tartozott. 1991-ben visszakapta ma is használatos nevét, de 1992-ben örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alá került.
A56
60 Tovuz rayonu [ˈt̪ovuz̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Tovyz rajonyTovuz rajonuТовуз районуТовуз рајонуTovuz rayonu
A57
61 Ucar rayonu [uˈʤɑɾ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Ucar rajonyUçar rajonuУҹар районуУҹар рајонуUcar rayonu
A58
62 Zaqatala rayonu [z̪ɑɡɑˈd̪ɑlɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Zakatala rajonyZaqatala rajonuЗагадала районуЗагадала рајонуZaqatala rayonu
(grúzul ზაქათალის რაიონი [zɑkʰɑˈtʰɑłɑ])
A69
63 Zǝrdab rayonu [z̪æɾd̪ɑb]   Wikipédia
régies írásmóddal: Zǝrdab rajonyZǝrdaʙ rajonuЗәрдаб районуЗәрдаб рајонуZärdab rayonu
A70
64 Zǝngilan rayonu [z̪ænˈɟilɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Zǝnƣilan rajonyZǝngilan rajonuЗәнҝилан районуЗәнҝилан рајонуZängilan rayonu
(örményül Զանգելանի շրջան | kurdul Zengilan qeza)
1993 óta örmény (hegyi-karabahi) fennhatóság alatt áll.
A68
65 Yardımlı rayonu [ˈjɑɾd̪ɯmlɯ]   Wikipédia
Eredeti neve Vərƣəduz rajonyVərgədyz rajonu (mai formájában Vərgədüz rayonu) volt. 1938-ban kapta meg ma is használatos nevét (Yardьmlь rajonuЯрдымлы районуЈардымлы рајонуYardımlı rayonu).
A65
66 Yevlax şəhəri və rayonu [jevˈlɑx]   Wikipédia
régies írásmóddal: Jevlax зǝhǝri/rajonyJevlax şǝhǝri/rajonuЕвлах районуЈевлах рајонуYevlax şähäri/rayonu
A67
A66
67 Babǝk rayonu [ˈbɑbæc]   Wikipédia
1978-ban alapították Нахчыван рајону néven. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét (Babäk rayonuBabǝk rayonu).
N1
68 Şǝrur rayonu [ʃæˈɾuɾ]   Wikipédia
Eredeti neve Noraзen rajonyNoraşen rajonuНорашен районуНорашен рајону volt. 1964-ben átnevezték Илич рајону-ra. 1991-ben kapta meg ma is használatos nevét (Şärur rayonuŞǝrur rayonu).
N8
69 Ordubad rayonu [oɾd̪uˈbɑd̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Ordybad rajonyOrduʙad rajonuОрдубад районуОрдубад рајонуOrdubad rayonu
N5
70 Naxçıvan şəhəri [nɑxʧɯˈvɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Naxçı̡van зǝhǝriNaxçьvan şǝhǝriНахчыван шәһәриNaxçıvan şähäri
N4
71 Şahbuz rayonu [ˈʃɑxbuz̪]   Wikipédia
régies írásmóddal: Зahbyz rajonyŞahʙuz rajonuШахбуз районуШахбуз рајонуŞahbuz rayonu
1963 és 1965 között Нахчыван рајону területéhez tartozott.
N7
72 Culfa rayonu [ʤulˈfɑ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Cylfa rajonyÇulfa rajonuҸулфа районуҸулфа рајонуCulfa rayonu
N2
73 Kəngərli rayonu [ˈcænɟæɾli]   Wikipédia
2004-ben hozták létre Şərur rayonu egy észéből.
N3
74 Sədərək rayonu [s̪æd̪æˈɾæc]   Wikipédia
régies írásmóddal: Шәдәрәк рајонуSädäräk rayonu
1990-ben választották le az akkori Илич рајону-ból.
N6
85 Naxçıvan şəhəri [nɑxʧɯˈvɑn]   Wikipédia
régies írásmóddal: Naxçı̡van зǝhǝriNaxçьvan şǝhǝriНахчыван шәһәриNaxçıvan şähäri
N4
90 Bakı şəhəri [bɑˈcɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝriBakь şǝhǝriБакы шәһәриBakı şähäri
(oroszul город Баку [bɐˈku])
Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne.
További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk.
A9
99 Bakı şəhəri [bɑˈcɯ]   Wikipédia
régies írásmóddal: Baqı̡ зǝhǝriBakь şǝhǝriБакы шәһәриBakı şähäri
(oroszul город Баку [bɐˈku])
Abşeron rayonunak van egy enklávéja benne.
További 12 rayonura oszlik, de ezeknek nincs önálló kódjuk.
A9

 

Egyéb szavak kiejtése:

rayonu   [ɾɑˈjonu]   |   şəhəri   [ʃæˈhæɾi]

 

Azerbajdzsán közigazgatási térképe

 

Megjegyzések

  • 1 – A szám előtti A a térkép azerbajdzsáni (fő) részén található területeket, az N pedig a nahicseváni részén találhatóakat jelöli.